Érettségi

Forrás: www.oktatas.hu

Forrás: www.oktatas.hu

Forrás: www.oktatas.hu

Forrás: www.oktatas.hu

Forrás: www.oktatas.hu

Forrás: www.oktatas.hu

Forrás: www.oktatas.hu

Forrás: www.oktatas.hu

Térítésmentes az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és pótló vizsgája. Térítésmentes továbbá a szakgimnáziumban az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga.
Minden más esetben a vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.

Ha a jelentkező vizsgajelentkezését egy kormányhivatalba nyújtja be, a középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2017-ben 19 000 Ft).

Az emelt szintű érettségi vizsgáért minden vizsgadíjra kötelezett jelentkezőnek az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2017-ben 32 000 Ft).

Ha jelentkező a középszintű vizsgajelentkezését egy középiskolába nyújtja be, úgy a középszintű vizsga fent meghatározott vizsgadíját a középiskolába kell befizetni. Emelt szintű vizsgajelentkezés esetén a vizsga díját minden esetben az Oktatási Hivatalnak kell befizetni.

A vizsgadíjak vizsgatárgyanként értendők.

A vizsgadíj befizetése történhet:

  • a kormányhivatalokban beszerezhető utalványon;
  • banki átutalással az alábbiak szerint: Jogosult neve: Oktatási Hivatal,
  • számlaszám: Magyar Államkincstár 10032000-00282637-00000000.

Külföldről történő átutalás esetén, amennyiben a fizetés nem forintban történik, figyelni kell arra, hogy a befizetés összege napi árfolyamon forintra átszámítva, az utaláskor felszámított kezelési költség levonása után is fedezze a vizsgadíjat. A devizában befizetett összeg a Magyar Nemzeti Bank aktuális napon érvényes árfolyama alapján, forintban kerül jóváírásra. Deviza átutalásnál a költségmegosztás módjánál az our/saját lehetőséget kell választani, azaz az átutalást indító fél viseli az átutalással járó összes költséget.

A külföldről történő átutaláshoz az alábbi adatokra is szükség lehet:

  • A kedvezményezett neve: Oktatási Hivatal, 1055 Budapest, Szalay u. 10-14., Hungary
  • A kedvezményezett bankja: Magyar Államkincstár
  • A bank címe: 1054 Budapest, Hold utca 4.
  • Ha az ügyfél SEPA-képes bankból utal az Európai Unión belülről, az alábbi adatokat kell megadni (ez az utalási mód olcsóbb):
  • utalás devizaneme: EUR
  • Oktatási Hivatal IBAN-számlaszáma: HU94 1003 2000 0028 2637 0000 0000
  • Államkincstár SWIFT/BIC kódja: HUSTHUHB
  • Ha az ügyfél nem SEPA-képes bankból utal (bármilyen devizanem, bármilyen bank, bármilyen ország esetében), az alábbi adatokat kell megadni:
  • Oktatási Hivatal IBAN-száma: HU94 1003 2000 0028 2637 0000 0000
  • Számlavezető bank („account with institution") SWIFT-BIC kódja: HUSTHUHB
  • Magyar Nemzeti Bank, mint levelező bank („correspondent") SWIFT-BIC kódja: MANEHUHB

A vizsgadíj befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás Közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az egyedi érettségi iktatószámot. Az egyedi érettségi iktatószámot a jelentkezést rögzítő intézmény biztosítja a jelentkező számára.

A vizsgadíj befizetését minden esetben igazolni kell. Utalványon történő befizetés esetén a jelentkezési laphoz az eredeti feladóvevényt kell csatolni. Átutalással történő befizetés esetén a bank által igazolt átutalási megbízást kell csatolni a jelentkezési laphoz.

Az érettségi vizsga - a köznevelési intézmény fenntartójától függetlenül - térítésmentes a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig. Térítésmentes továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája.

Forrás: www.oktatas.hu

A közösségi szolgálatot az előrehozott érettségi vizsga megkezdéséig teljesíteni kell?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 6. § (4) bekezdés szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.

Azok a tanulók, akik előrehozott érettségi vizsgát tesznek, a középiskolai tanulmányaikat még nem fejezik be, így esetükben nem ez a vizsgaidőszak a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszak.

A tanulóknak az utolsó középiskolai évfolyam végéig kell teljesíteniük a közösségi szolgálatra vonatkozó előírásokat.

Azoknak a tanulóknak is teljesíteniük kell a közösségi szolgálatot, akik év végén megbuktak?

Az Nkt. 6. § (4) bekezdése szerint: a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az a 12. évfolyamos, rendes érettségi vizsgára jelentkezett tanuló, aki a tanítási év végén valamely tárgyból elégtelen osztályzatot kap, nem végezte el a középiskolát, így csak előrehozott érettségi vizsgát tehet. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének nem feltétele a közösségi szolgálat teljesítése.

A közösségi szolgálatot annak is teljesítenie kell, akinek van már érettségi bizonyítványa, de most újra szeretne érettségi vizsgát tenni?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 6. § (4) bekezdése szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázókra ez a rendelkezés nem vonatkozik.

Forrás: www.oktatas.hu

Mely intézmények jogosultak megszervezni az emelt szintű vizsgákat?

Az emelt szintű érettségi vizsgákat a területileg illetékes kormányhivatal szervezi, így a kormányhivatal jelöli ki az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét, a kormányhivatal kéri fel a felügyelő tanárokat, az írásbeli dolgozatokat javító pedagógust és a szóbeli vizsgára a kérdező tanárokat. A vizsgahelyszínek többnyire természetesen középiskolák, de a középiskolák csak a helyszínt biztosítják, ezen kívül semmilyen szerepet nem játszanak a vizsgázó érettségi vizsgájában.

Az érettségi vizsga helyszínéről és pontos időpontjáról is a kormányhivatal értesíti a vizsgázókat.

Mi a teendő abban az esetben, ha elveszett az emelt szintű érettségi vizsga vizsgabehívója?

Az emelt szintű érettségi vizsgákat a területileg illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal szervezi, az emelt szintű vizsgák vizsgabeosztásra vonatkozó vizsgabehívókat az illetékes kormányhivatal juttatja el a vizsgázóhoz.

A vizsgabehívó pótlásával kapcsolatban az érettségi jelentkezését fogadó intézmény városa szerint illetékes kormányhivatalhoz kell fordulni. A területileg illetékes kormányhivatalok listája elérhető a KöznevelésKormányhivatalokKormányhivatalok elérhetőségei menüpontban.

Forrás: www.oktatas.hu

Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli vizsgán?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 24. §-a szerint:
„24. § (1) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben
a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,
b) az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbeli vizsgarésszel történő pótlása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni,
c) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell,
d) ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja."

Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.

Ha a vizsgát szervező intézmény igazgatója engedélyezi a vizsgázó számára a pótló vizsga letételét, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 24. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján hozzájárulhat ahhoz, hogy a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban tehessen pótló vizsgát. Az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Írásbeli pótnap egyik vizsgatárgy esetében sincs, így lehetőség sincs ilyen esetben az írásbeli vizsga letételére, ezért engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbelivel történő kiváltása, ez azt jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból – középszintű matematika érettségi vizsga kivételével - a vizsgázó két szóbeli vizsgát tesz. (Középszintű matematika érettségi vizsga esetében a vizsgázónak egy szóbeli vizsgát kell tennie.) Ebben az esetben a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban megszerezheti az adott vizsgatárgyból az érettségi eredményt.
Az írásbeli vizsga szóbeli vizsgával történő pótlását a vizsgaszabályzat 2016. január 1-jével életbe lépő változása szerint már nem kell záradékolni.
Bármilyen mentességet is kap az érettségi vizsgáján a vizsgázó az érettségi bizonyítványa a felsőoktatási felvételi eljárás során általában ugyanolyan értékű, mint a mentesség nélkül vizsgázóké. Ez alól csak az informatika és testnevelés gyakorlati vizsgák jelentenek kivételt, mert a 423/2012. Korm. rendelet 17. § (9) bekezdés szerint "Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el.

A vizsgaszabályzat 11. § (3) bekezdése szerint pótló vizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában, vagy ha a vizsgaszabályzat másként nem rendelkezik, az azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban, a vizsgaszabályzat rendelkezései szerint lehet tenni. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja.

Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán?

Az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). Ilyen típusú vizsga például az informatika vizsgatárgy gyakorlati vizsgarésze.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 24. §-a szerint:
„24. § (1) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben
a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,
b) az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbeli vizsgarésszel történő pótlása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni,
c) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell,
d) ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja."

Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.

Ha a vizsgát szervező intézmény igazgatója engedélyezi a vizsgázó számára a pótló vizsga letételét, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 24. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján hozzájárulhat ahhoz, hogy a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban tehessen pótló vizsgát. Az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Írásbeli jellegű gyakorlati pótnap egyik vizsgatárgy esetében sincs, így lehetőség sincs ilyen esetben az írásbeli jellegű gyakorlati vizsga letételére, ezért engedélyezhető az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgarész szóbelivel történő kiváltása, ez azt jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból a vizsgázó két szóbeli vizsgát tesz. (Ebben az esetben a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban megszerezheti az adott vizsgatárgyból az érettségi eredményt.

Írásbeli jellegű gyakorlati érettségi vizsga esetén a vizsgaszabályzat 31. § (5) bekezdését is figyelembe kell venni.
„Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja."

Ha a vizsgázó az írásbeli jellegű gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tesz (ilyen vizsga pl. az informatika vizsgatárgy írásbeli jellegű gyakorlati vizsgája), úgy - a 423/2012. Korm. rendelet 17. § (9) bekezdése alapján - nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből a felsőoktatási felvételi eljárás során. Azt a tényt, hogy az adott vizsgatárgy esetében a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján záradék alkalmazásával kell rögzíteni a vizsgaeredményeket tartalmazó érettségi dokumentumon.

Milyen szabályok vonatkoznak az írásbeli vizsgadolgozatok megtekintésére?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 26. § (2) bekezdése szerint az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni.

A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet.

Ha vizsgázó egy középiskolában nyújtotta be az érettségi jelentkezését, a dolgozatot (közép- és emelt szinten egyaránt) a középiskolában tekintheti meg. Amennyiben a jelentkező egy kormányhivatalban nyújtotta be az érettségi jelentkezését, a dolgozatot (közép- és emelt szinten egyaránt) a vizsgabehívóján megjelölt helyen tekintheti meg.

A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.

Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni.
A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot - nyolc órát - kell biztosítani.

Ha a vizsgázó nem tud megjelenni a megtekintésen, egy szabályos meghatalmazással rokona vagy ismerőse is megtekintheti a kijavított dolgozatot. Természetesen a meghatalmazott másolatot is készíthet a dolgozatról. Ha senki nem nézi meg a dolgozatát, a vizsgázót az írásbeli vizsga eredményéről az érettségi vizsgabizottság tájékoztató értekezletén fogják tájékoztatni.

Hogyan tehető észrevétel az írásbeli vizsgadolgozattal kapcsolatban?

A vizsgaszabályzat 26. § (2) bekezdése alapján a kijavított írásbeli vizsgadolgozatokkal kapcsolatos észrevételeket a vizsgázó a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – adhatja le. A benyújtott észrevételeknek nincs formai követelménye. Észrevétel kizárólag a javítási, értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetén tehető. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő.

Az igazolási kérelem elfogadásáról az igazgató dönt.
Ha a tanuló észrevételt tett írásbeli dolgozatának javítására, azt az igazgatónak egy másik szaktanárral a javítási, értékelési útmutató alapján felül kell vizsgáltatnia. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt a dolgozatot elsőként javító szaktanár.

A vizsgálat a dolgozatnak csak arra a részletére terjedhet ki, amelynek javítására a vizsgázó észrevételt tett. Az érintett feladat felüljavítása során az eredetileg megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni.

Ki bírálja el az emelt szintű írásbeli vizsgadolgozattal kapcsolatban benyújtott észrevételt?

Emelt szintű vizsga esetén a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt az igazgató a lehető legrövidebb időn belül megküldi a kormányhivatalnak.

Emelt szintű írásbeli vizsgadolgozat javítására benyújtott észrevétel esetén a kivizsgálás a kormányhivatal feladata. A kormányhivatal az észrevétellel érintett feladatot egy olyan szaktanárral, aki a dolgozat értékelésében eddig nem vett részt a javítási, értékelési útmutató alapján újraértékelteti. A szaktanár megállapítja az általa javasolt pontszámot, amely a korábbiakban megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányban is eltérhet. Ezt követően a szaktanár értékelésének eredményét a kormányhivatal megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának, aki továbbítja azt a vizsgabizottság elnökének. A vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékelést, és azt rávezeti az osztályozó ívre. A tájékoztató értekezleten a vizsgázókat tájékoztatni kell a szaktanári értékelésről.

Hogyan tehető fellebbezés az érettségi vizsgával kapcsolatban?

Az érettségi vizsgabizottság döntése elleni fellebbezésről a Köznevelés/Érettségi/Jogorvoslat menüpontban található információ.

Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelenik meg a szóbeli vizsgán?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 40. §-a szerint:
„40. § (1) Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van - az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására."

Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg a szóbeli vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.

A vizsgaszabályzat 11. § (3) bekezdése szerint pótló vizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában, vagy ha a vizsgaszabályzat másként nem rendelkezik, az azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban, a vizsgaszabályzat rendelkezései szerint lehet tenni. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja.

A vizsgaszabályzat 41. § (8) bekezdése szerint pótló érettségi vizsga esetén az előzőleg sikeresen teljesített vizsgarészeket (pl. írásbeli vizsgarész) - amíg a vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak - nem kell megismételni.

Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelenik meg a szóbeli jellegű gyakorlati vizsgán?

A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. éneklés, tornagyakorlat). Ilyen típusú vizsga például a testnevelés vizsgatárgy gyakorlati vizsgarésze.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 40. §-a szerint:
„40. § (1) Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van - az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására."

Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg a szóbeli vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.

A szóbeli jellegű gyakorlati vizsgák estében figyelembe kell venni a vizsgaszabályzat 31. § (5) bekezdését is:
„Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja."

A vizsgaszabályzat 37. § (3) bekezdése pedig a következőket határozza meg:
„(3) Ha a vizsgázónak a 6. § (7) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt - záradék formájában - fel kell tüntetni."

A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. Korm. rendelet 17. § (9) bekezdése szerint "Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el."

Mi történik, ha a vizsgázó nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsga szóbeli vizsgarészén?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 40. §-a szerint:
„40. § (1) Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van - az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására."

Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg a szóbeli vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.

Ha a vizsgázó az előrehozott érettségi vizsgáján nem jelenik meg (vagy elégtelen eredménnyel teljesíti), ebből a vizsgatárgyból a rendes érettségi vizsga során javító vagy pótló érettségi vizsgát tehet. Fontos, hogy tehet, vagyis ez nem kötelező, a vizsgázó a rendes érettségi vizsga során egy másik vizsgatárgyból is tehet érettségi vizsgát.
A vizsgázó érettségi bizonyítványába a javító vagy pótló érettségi vizsgán - amelyet a rendes érettségi vizsga során tehet le - elért eredménye fog bekerülni.

Mi a teendő, ha a testnevelés vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészén a vizsgázó megsérül?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 31. § (5) bekezdése a következőket határozza meg.
„Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja."

Ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgával pótolja, a szóbeli érettségi vizsgát a vizsgaszabályzat 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni.
37. § (3) Ha a vizsgázónak a 6. § (7) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt - záradék formájában - fel kell tüntetni.

A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. Korm. rendelet 17. § (9) bekezdése szerint "Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el."

Milyen esetben kell a szóbeli vizsgán póttételt húznia a vizsgázónak?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdése alapján ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán 12 százalék feletti eredményt ér el, az még nem jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból nem bukik meg, ugyanis az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért összpontszáma alapján kell elérni az elégségeshez szükséges 25 százalékos eredményt.

Mikor tehető matematikából középszinten szóbeli vizsga?

Matematika vizsgatárgy esetében a középszintű érettségi vizsgán az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdése értelmében abban az esetben tehet a vizsgázó szóbeli vizsgát, ha az írásbeli teljesítménye elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot.

Matematikából a középszintű szóbeli vizsgán lehet-e póttételt húzatni?

Ha a vizsgázó középszintű matematika vizsgatárgyból az írásbeli vizsga során elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. A középszintű matematika vizsgatárgy szóbeli vizsgáján a szóbeli vizsgára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát abban az esetben, ha a vizsgázó feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, a vizsgázóval póttételt kell húzatni.

Forrás: www.oktatas.hu

Mi a különbség a javító és a pótló érettségi vizsga között?

Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de a vizsgakövetelmények nem teljesítése miatt sikertelen rendes, előrehozott, pótló és az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsga megismétlése.
Javító érettségi vizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni, és függetlenül a korábbi vizsgán elért esetleges részeredményektől, valamennyi vizsgarészt meg kell ismételni.

Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító érettségi vizsga folytatása.
Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a neki fel nem róható okból megszakadt vizsgáját ugyanazon vizsgaidőszakban folytathassa, mint amikor az érettségi vizsgáját megkezdte. Ha az igazgató engedélye alapján a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tesz, azaz a szóbeli vizsgarészt kétszer teljesíti, ebben az esetben a vizsgát az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 37. § (3) bekezdés szerint kell megszervezni és minősíteni.
Ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató az Oktatási Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. (Ez utóbbi szabály csak azon vizsgatárgyak esetében alkalmazható, amelyek vizsgaleírásában nem szerepel szóbeli vizsga, tehát pl. a matematika középszintű vizsga esetében nem alkalmazható.) Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja.
A pótló érettségi vizsgán a korábban már sikeresen teljesített vizsgarészeket – amíg az adott tárgy vizsgakövetelményei nem változnak – nem kell újból teljesíteni.
Arról, hogy kéri-e a már teljesített vizsgarész beszámítását, a jelentkezéskor a vizsgázó írásban nyilatkozik. Fel nem róható oknak tekintendő minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Mikor tehető le az előrehozott és a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsga javító és pótló vizsgája?

A sikertelen előrehozott érettségi vizsga vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet jelentkezni.
A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja.

Forrás: www.oktatas.hu

Milyen esetben lesz a középszintű vizsga eredményes?

A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha egy vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő (12) százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap.
Az érettségi vizsga során a vizsgázók az írásbeli és a szóbeli vizsgarész során nyújtott teljesítményükre pontszámokat kapnak, ezeket összeadják, és így határozzák meg a teljes vizsga százalékos eredményét.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (3) bekezdése alapján középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

  • a) 80-100% elérése esetén jeles (5),
  • b) 60-79% elérése esetén jó (4),
  • c) 40-59% elérése esetén közepes (3),
  • d) 25-39% elérése esetén elégséges (2),
  • e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Milyen esetben lesz az emelt szintű vizsga eredményes?

A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább 12 százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján az alábbiak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

  • a) 60-100% elérése esetén jeles (5),
  • b) 47-59% elérése esetén jó (4),
  • c) 33-46% elérése esetén közepes (3),
  • d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),
  • e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Ha egy vizsgarész során nem éri el a vizsgázó a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kap az érettségi vizsgán nyújtott teljesítményére.
Az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot.

Milyen esetben lesz az emelt szintű idegen nyelv vizsga eredményes?

A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább 12 százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján az alábbiak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga öt vizsgarészből áll (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség, beszédkészség), és mind az öt vizsgarészből külön-külön el kell érni a 12 százalékot ahhoz, hogy legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

  • a) 60-100% elérése esetén jeles (5),
  • b) 47-59% elérése esetén jó (4),
  • c) 33-46% elérése esetén közepes (3),
  • d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),
  • e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Ha egy vizsgarész során nem éri el a vizsgázó a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kap az érettségi vizsgán nyújtott teljesítményére.

Az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot.

Az emelt szintű idegen nyelv érettségi vizsga meghatározott eredménnyel történő teljesítése alapján a vizsgázó érettségi bizonyítványa/érettségi tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű dokumentum lehet.

Hol és hogyan kapom meg az érettségi vizsga eredményére vonatkozó hivatalos dokumentumokat?

Az érettségi vizsga eredményéről kiállított dokumentumokat az érettségi jelentkezést fogadó intézményben az eredményhirdető értekezleten adják át a vizsgázóknak. Az eredményhirdető értekezlet időpontját és helyszínét az érettségi jelentkezést fogadó intézmény határozza meg.

Ha a vizsgázó nem tud megjelenni az eredményhirdető értekezleten, és meghatalmazást sem ad senkinek a dokumentumok átvételére vonatkozóan, úgy az érettségi dokumentum átvételéről az érettségi jelentkezését fogadó intézménnyel kell egyeztetnie.

Forrás: www.oktatas.hu

Milyen eredményt kell elérni az érettségi vizsgán ahhoz, hogy az érettségi bizonyítvány/tanúsítvány nyelvvizsga-bizonyítvánnyal legyen egyenértékű?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 45. § (4) bekezdése alapján a vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon,

  • a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,
  • b) 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Az érettségi bizonyítvány/érettségi tanúsítvány záradékában szerepel az, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa/érettségi tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat. A megfelelően záradékolt érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány ugyanolyan hiteles államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványnak számít, mint bármelyik nyelvvizsga központ által kiállított kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvány.

A vizsgaszabályzat 45. § (5) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le (ez a mentességre utal), és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek (ez a százalékos eredményekre utal)

  • a) ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,
  • b) ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Ha a vizsgázó az érettségi jelentkezéskor kérelmezte az időhosszabbítást, és ezt a jelentkezését fogadó intézmény igazgatója engedélyezte számára, akkor a vizsgázónak azzal kell számolnia, hogy nyelvvizsga-egyenértékű dokumentumot nem szerezhet, függetlenül attól, hogy a vizsga teljesítése során ténylegesen élt-e az időhosszabbítás lehetőségével vagy sem.
Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítványának megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi tanúsítványt szerezhet.
Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet (lehetett) nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni.
Az idegen nyelvi érettségi vizsgát nyelvvizsga-bizonyítvánnyal nem lehet "kiváltani".

A nemzetiségi nyelvű-nevelés oktatásban milyen eredménnyel szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány?

A vizsgaszabályzat 54. § (1) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa,

  • a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá
  • b) nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 54. § (2) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa,

  • a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten 25-59%-ot vagy középszinten legalább 80%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá
  • b) nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, középfokú (B2) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 54. § (3) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa,

  • a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá
  • b) nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 54. § (6) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó nem az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
A vizsgaszabályzat 53. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a vizsgázóknak – amennyiben a nemzetiségi oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig és az oktatás két nyelven vagy kizárólag a nemzetiségi nyelven folyt - mindenképpen a nemzetiségi nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk. Tehát kötelező az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzetiség nyelvén tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzetiségi nyelvén teljesíteni. (Vagyis a tanulók nem választhatják azt, hogy "lemondanak" a nemzetiségi nyelvű érettségi vizsgáról, számukra kötelező a nemzetiségi nyelvű vizsgarend szerint vizsgázni.)
A vizsgázó saját maga választhatja meg a nemzetiségi nyelven letenni kívánt vizsga szintjét, valamint, hogy a nemzetiségi nyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz nemzetiségi nyelven érettségi vizsgát.
A vizsgaszabályzat 54. §-a egyértelműen meghatározza, hogy csak a vizsgázó érettségi bizonyítványa minősülhet felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak. A vizsgaszabályzat 9. § (9) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyakból letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg, tehát a vizsgaszabályzat nem teszi lehetővé, hogy bármelyik – a nyelvvizsga egyenértékűséghez szükséges –, a nemzetiségi nyelvű bizonyítványból hiányzó feltételt később, további vizsgákkal pótoljanak. Éppen ezért a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzése után hiába tesz nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát, és hiába ér el itt legalább 60 százalékos eredményt, felsőfokú nyelvvizsgát már az érettségi vizsga során nem szerezhet, ugyanis az érettségi bizonyítványban szereplő eredményeket és az esetleges új eredményeket összevonni nem lehet.

A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban milyen eredménnyel szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány?

A vizsgaszabályzat 54. § (4) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

  • a) legalább 60%-ot ért el, és
  • b) a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett,

felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 54. § (5) bekezdése értelmében amennyiben a vizsgázó célnyelvből az emelt szintű vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le (ez a mentességre utal), és megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, és,

  • a) a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) szóbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,
  • b) a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) írásbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 54. § (6) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó nem az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

Tehát a vizsgaszabályzat értelmében a két tanítási nyelvű középiskolák tanulói az érettségi vizsga során felsőfokú vagy alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi bizonyítványt szerezhetnek, középfokút nem.

A vizsgaszabályzat 53. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján a vizsgázóknak - amennyiben a két tanítási nyelvű oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig - mindenképpen a két tanítási nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk. Tehát kötelező idegen nyelv a célnyelv, továbbá a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből - annak valamennyi tételéből - célnyelven kell vizsgázniuk. (Vagyis a tanulók nem választhatják azt, hogy "lemondanak" a két tanítási nyelvű érettségi vizsgáról, számukra kötelező a két tanítási nyelvű vizsgarend szerint vizsgázni.)

A vizsgázó saját maga választhatja meg a célnyelvi vizsga szintjét, valamint, hogy a célnyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz célnyelven érettségi vizsgát.

A vizsgaszabályzat 54. §-a egyértelműen meghatározza, hogy csak a vizsgázó érettségi bizonyítványa minősülhet felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak. A vizsgaszabályzat 9. § (9) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyakból letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg, tehát a vizsgaszabályzat nem teszi lehetővé, hogy bármelyik – a nyelvvizsga egyenértékűséghez szükséges –, a két tanítási nyelvű bizonyítványból hiányzó feltételt később, további vizsgákkal pótoljanak. Éppen ezért a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzése után hiába tesz az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát, és hiába ér el itt legalább 60 százalékos eredményt, felsőfokú nyelvvizsgát már az érettségi vizsga során nem szerezhet, ugyanis az érettségi bizonyítványban szereplő eredményeket és az esetleges új eredményeket összevonni nem lehet.
Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítványának megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi tanúsítványt szerezhet.

Forrás: www.oktatas.hu

Az elveszett érettségi bizonyítványt, tanúsítványt milyen módon lehet pótolni?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdése szerint:
„Az elveszett, megsemmisült érettségi bizonyítványról, tanúsítványról másodlatot lehet kiállítani, a törzslap alapján. A másodlatban mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, amelyek az érettségi bizonyítványban szerepeltek. A másodlatot a kiállításra jogosult intézmény vezetője írja alá, és látja el az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával. Ha törzslap hiányában másodlat nem állítható ki, a középiskolai bizonyítványban szereplő záradék alapján a vizsgabizottságot működtető intézmény - kérelemre - igazolást állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították."

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 96. § (6) bekezdése szerint:
„Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a törzslap alapján bizonyítványmásodlat állítható ki. A bizonyítványmásodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni."

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének VIII. pontja rendelkezik az illeték összegéről:
„Iskolai bizonyítvány - ideértve a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is -, továbbá a tanfolyami bizonyítvány másolatának, másodlatának kiállításáért 2000 forint illetéket kell fizetni." *

Az EMMI rendelet 114. § (2) bekezdése szerint:
„(2)A bizonyítványmásodlatnak - a 113. § (2) bekezdés szerinti névváltozás kivételével -szöveghűen tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola vagy jogutódja, az iskola jogutód nélküli megszűnése esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték (a továbbiakban együtt: kiállító szerv). A bizonyítványmásodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a kiállító szerv nevét, címét, a kiadás napját, valamint el kell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezetőjének vagy megbízottjának aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával."

Fontos megjegyezni, hogy a bizonyítványokról/tanúsítványokról másodlatot engedélyezett, sorszámozott bizonyítványnyomtatványon/tanúsítványnyomtatványon nem lehet kiállítani.

A fentiek szerint tehát ahhoz az intézményhez kell fordulni, amely intézmény az érettségi bizonyítványt kiállította.

Forrás: www.oktatas.hu

Forrás: www.oktatas.hu
Matematika
Fizika
Magyar Nyelv és Irodalom
Történelem
Biológia
Kémia
Földrajz
Informatika
Gazdasági Ismeretek
Gazdasági Ismeretek
Célnyelvi civilizáció
Latin nyelv
Mozgóképkultúra és médiaismeret
Művészettörténet
Pszichológia
Társadalomismeret
Természettudomány
Testnevelés
Utazás és turizmus
Vizuális kultúra
Ének - Zene
Népművészet
Dráma
Filozófia
Bibliaismeret - Hit Gyülekezete
Evangélikus hittan
Judaisztika
Katolikus hittan
Református hittan
Ember- és társadalomismeret, etika
Emberismeret és etika
Belügyi rendészeti ismeretek
Katonai alapismeretek

A felsőoktatási felvételi eljárásra vonatkozó részletes tájékoztatás a www.felvi.hu oldalon található. Az alábbiakban olvasható rövid tájékoztatások kizárólag az érettségi és a felsőoktatási felvételi eljárás kapcsolatára vonatkozóan tartalmaznak információkat.


1. Úgy értesültem, hogy jogszabály-módosítás eredményeként a következő tanévtől a kötelező érettségi tantárgyak között már egy természettudományos tárgynak is szerepelnie kell. Igaz-e ez a hír?

Nem igaz, hogy a következő tanévtől az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez egy természettudományos vizsgatárgyból is kötelező lesz érettségi vizsgát tenni. Nem született olyan jogszabály, amely ezt bármilyen dátumtól előírná.

Nem az érettségi vizsgákkal, hanem a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos a változás: a felsőoktatási felvételi eljárás ezzel a témával kapcsolatos, 2012-ben életbe lépett szabálya csak a felvételi pontszámításban, a tanulmányi pontok iskolai teljesítményeken alapuló 100 pontjának a számítási módját érinti (ld. alább).

Részlet a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet hatályos szövegéből:

16. § (1) A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni:

a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek, valamint egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi eredményeinek, vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy utolsó (tanult) év végi érdemjegyeinek - a (2) és (3) bekezdésekre figyelemmel megállapított - összegét kettővel meg kell szorozni;

b) az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.

16. § (3) A 16. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (földünk és környezetünk), és a természettudomány tantárgyak.

2. A tanúsítványban szereplő eredményt vagy az érettségi bizonyítványban szereplő eredményt veszik figyelembe a felsőoktatási felvételi eljárás során?

Amennyiben ugyanabból a tárgyból a jelentkező több, különböző eredménnyel is rendelkezik, a számára legelőnyösebb eredményt kell figyelembe venni az érettségi pontok számításakor. A tanulmányi pontok esetében az érettségi vizsgaeredmények százalékos átlagába kizárólag az érettségi bizonyítványban szereplő meghatározott eredmények számíthatók be (főszabályként: magyar nyelv és irodalom, történelem,matematika, idegen nyelv, szabadon választott tárgy). A tanulmányi, valamint az érettségi pontok számításának módszertana részletesen megtalálható az aktuális Felsőoktatási felvételi tájékoztató című kiadványban a www.felvi.hu honlapon.

3. Érdeklődnék, hogy nekem azt mondták, ha sikeres érettségi vizsgát teszek, de nem vesznek fel egyetlen felsőoktatási intézménybe sem, a következő évben újra felvételizhetek, és újra tehetek egy vagy több vizsgatárgyból érettségi vizsgát. Ez tényleg így van?

Az egyszer már megszerzett érettségi vizsga nem évül el, az ott szerzett eredményét a későbbi évek felsőoktatási felvételi eljárásában is felhasználhatja. Tehát a már sikeresen letett érettségi vizsgát a felvételi eljárás sikeressége érdekében Ön nem köteles megismételni.

Ha nincs megelégedve az érettségi vizsga eredményével vagy a választott felsőoktatási intézmény felvétel feltételéül olyan érettségi vizsgatárgyat határoz meg, amelyből Ön még nem tett érettségi vizsgát, illetve az emelt szintű érettségi vizsga után járó többletpontokat szeretné megszerezni (ez legalább 45 százalékos teljesítmény esetén 50 többletpont, amennyiben az adott eredmény beszámít az érettségi pontokba), akkor a későbbi érettségi vizsgaidőszakok során élhet azzal a lehetőséggel, hogy egyes vizsgatárgyakból kiegészítő, ismétlő, illetve szintemelő érettségi vizsgára jelentkezik. (Az érettségi bizonyítvány megszerzése, illetve a tanulói jogviszony megszűnése után bármely vizsgatárgyból bármely vizsgaidőszakban lehet jelentkezni érettségi vizsgára.)

4. Én 2004-ben érettségiztem és most a Miskolci Egyetemre szeretnék jelentkezni. Magyarból 5-ösre, angolból 4-esre érettségiztem. A százalékok 5-ösnél, illetve a 4-esnél is elég nagy intervallumon belül mozognak! Nem tudom, hogy pl.: a 4-esért 72% vagy 79% számoljak!

A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett ("régi típusú") tantárgyi érettségi vizsga 2005-től kezdve középszintű vizsgának minősül, és az érdemjegyek az új rendszerben az alábbi százalékos teljesítésnek felelnek meg:

a) jeles (5) - 100%,
b) jó (4) - 79%,
c) közepes (3) - 59%,
d) elégséges (2) - 39%.

5. Kíváncsi lennék, hogy igaz-e, miszerint ha már van egy érettségi bizonyítványom, akkor azon nem írnak át semmit, hanem az új érettségi vizsgáimról egy külön papírt kapok, de ha rosszul sikerül, nem kell bemutatnom, tehát nem ronthatok, csak javíthatok. Továbbá érdekelne még, hogy bemutathatom-e 2 év múlva vagy akár 5 év múlva is ezeket a papírokat vagy elévülnek-e egyszer? Szintemelő érettségit minden évben tehetek, amíg nem lesz pl. 100%?

Valóban, az érettségi bizonyítvány a kiadása után nem változtatható meg. A kiegészítő, szintemelő vagy az ismétlő érettségi vizsgák eredményéről a vizsgázó tanúsítványt kap.

Az érettségi vizsgák eredményei nem évülnek el. Lehetőség van arra, hogy aki egy vizsgatárgyból több érettségi érdemjegyet is szerzett, a felsőoktatási felvételi eljárás során eldönthesse, melyik eredményét kívánja használni (értelemszerűen azt, amelyik a felvételi összpontszám számítása során számára kedvezőbb). A jelentkezőnek nem kell külön kérnie, hogy melyik eredménye kerüljön beszámításra az érettségi pontokba, a felsőoktatási felvételi eljárás során a pontszámító algoritmus a jelentkező eredményeiből a legkedvezőbb módon számítja ki a felvételi pontszámot.

Szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Tehát szintemelő érettségi vizsgát csak egy alkalommal tehet, de az emelt szintű érettségi vizsgát ismétlő érettségi vizsgaként korlátlan számban, akár minden érettségi vizsgaidőszakban megismételheti. (Azaz ugyanabból a tárgyból szintemelőként vagy ismétlőként korlátlan számú emelt szintű érettségi vizsga tehető.)

Forrás: www.oktatas.hu

53. Kémiából tettem sikeres középszintű előrehozott érettségi vizsgát. Én akkor nem tehetek ebből a vizsgatárgyból szintemelő érettségi vizsgát?

1. Azt szeretnénk kérdezni, hogy ha az igazgató (és a helyettes is) történelem szakos, a történelem írásbeli napján ellenőrizheti-e a vizsgázók termeit?

Természetesen az igazgató, illetve megbízott helyettese ellenőrizheti akár saját szakja írásbeli vizsgáit is.

2. Egy olyan kérdésem lenne, ha valaki jelentkezett idén kiegészítő érettségire (tehát már megvan a vizsgája, és olyan tárgyból szeretne idén érettségizni, amiből még nem tett eredményes vizsgát) és nem megy el, az milyen következményeket von maga után?

Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázót gyakorlatilag semmilyen hátrány nem éri, ha nem jelenik meg az érettségi vizsgán. A leírt esetben a vizsgabizottság megállapítja a mulasztás tényét, azt, hogy az felróható, vagy fel nem róható okból történt, s ennek megfelelően határozatot hoz a további vizsgalehetőségekről. A következő vizsgaidőszakban a vizsgázó természetesen újra jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. A befizetett vizsgadíjat a jelentkező mindenképpen elveszti.

3. Csak azt szeretném kérdezni, hogy a választott vizsgatárgy (érettségin) bármi lehet, vagy csak olyan, amit több éven keresztül tanultam. (Kémiát például 1 évig tanultam.) Érettségizhetek belőle?

A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló esetén választott vizsgatárgy az lehet, amelynek az iskola által a helyi tantervben a teljes tanulmányi időre meghatározott követelményeit a tanuló teljesítette, s azt az iskolai bizonyítványba beírt osztályzatai dokumentálják. (A kétszintű érettségi bevezetése óta az érettségi vizsgára történő jelentkezés feltételeként nincs központilag meghatározva a kötelező óraszám, az óraszámot a középiskola helyi tantervében kell meghatározni.) Ha tehát a kémia tanulását az iskola követelményei szerint befejezte, érettségizhet belőle. Érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázó bármely érettségi vizsgatárgyból vizsgázhat, ebben az esetben már nincs tanulmányi követelménye az érettségi vizsgának.

4. Az írásbeli vizsganap kezdetekor eddig az igazgató a gimnázium dísztermében tartotta meg ismertetését a vizsgaszabályokról, ezt a jövőben is meg lehet-e tenni vagy külön-külön csoportonként kell elismételni tantermenként?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 20. § (4) bekezdés szerint a tájékoztatást vizsgatermenként kell megtartani.

5. Tényleg az iskola igazgatójának február 28-ig az érettségiztető tanároknak be kellett mutatniuk a kidolgozott érettségi tételeket?

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. OM rendelet értelmében az iskolának legkésőbb 60 nappal az érettségi vizsgák kezdete előtt kell nyilvánosságra hozniuk a vizsgaleírásnak megfelelő, a vizsgát érintő tartalmi és eljárásbeli tudnivalókat.

6. Arra szeretnék választ kapni, ha egy tanuló a 12. évfolyam végén megbukik irodalom tantárgyból, a magyaron kívül a többi tárgyból tehet-e érettségi vizsgát. Ezenkívül, ha nem érettségi vizsgatárgyból bukik ugyanígy év végén, akkor azért érettségizhet-e?

Mindkét esetben tehet a tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakban érettségi vizsgát, vizsgái előrehozott vizsgáknak minősülnek, érettségi bizonyítványt azonban nem kaphat, erre abban a vizsgaidőszakban kerülhet sor, amikorra valamennyi tanult tantárgy tanulmányi követelményét teljesíti, azaz a 12. évfolyam befejezéséről a bizonyítványt bemutatja. A vizsgázónak az előrehozott vizsga letételét az igazgatótól kérelmeznie kell.

7. A középszintű matematika érettségivel kapcsolatosan kérdezném, hogy az írásbeli vizsgán a 25%-ot az A és B részből kell összeszedni?

A matematika érettségi vizsga középszinten csak írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga eredményének meghatározása során a két feladatlapot együttesen kell értékelni. Ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye nem érte el – a 2012. szeptember 1-től hatályos érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján – a 12 százalékot, a vizsgázó elégtelen osztályzatot kap. Ha az írásbelin elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot, a vizsgázó szóbeli vizsgát tehet. Ebben az esetben a matematika szóbeli vizsgát az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben meghatározott módon lehet letenni. Fontos, hogy abban az esetben, ha a középszintű matematika vizsgatárgy szóbeli vizsgáján a vizsgázó feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, a vizsgázóval póttételt kell húzatni.

8. Érettségiztethet-e olyan tanár, akinek főiskolai diplomája van? Ha nemleges a válasz, miért nem?

A középszintű érettségi vizsgán vizsgáztatási feladatot tanárok képesítési követelményeit évek óta világos jogszabályok szabályozzák. A legfontosabbak a következők:

·         Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése szerint vizsgáztató tanár az lehet, aki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. mellékletében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja.

·        

·         A nemzeti köznevelésről szóló törvény 3. melléklete iskolafokonként, iskolatípusonként, és a tantárgyak sajátosságai figyelembe vételével határozza meg a kötelező képesítési követelményeket. Más szabályok vonatkoznak tehát például az általános iskolák, a középiskolák közismereti tantárgyai, a készségtárgyak, az idegen nyelv, vagy a szakközépiskolák szakmai előkészítő tantárgyai, esetleg a tantárgyi modulok oktatására.

A képesítési problémák (az egyetemi végzettség hiánya) nem csak az érettségin jelentenek gondot, hanem a tanítás során is megállapítható ilyen esetben a jogszerűtlen foglalkoztatás.

9. Érdeklődni szeretnék, hogy a magyar emelt szintű szóbeli témakörök hol és mikor kerülnek nyilvánosságra!

Az egyes vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgára nyilvánosságra hozható információkat az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet határozza meg. A nyilvánosságra hozható információk vizsgatárgyanként különbözőek. A rendelet megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi Jogszabályok, közlemények). A vizsgaleírás az írásbeli és szóbeli, illetve gyakorlati vizsgák tartalmi szerkezetét, a feladatsorok, a tételek jellemzőit, az értékeléssel kapcsolatos tudnivalókat is ismerteti mindkét szinten. Az egyes vizsgatárgyak emelt szintű érettségi vizsgái esetében a nyilvánosságra hozható információk az OH honlapján legkésőbb 60 nappal az írásbeli vizsgák megkezdése előtt találhatók meg.

10. Testnevelésből rendkívül tehetséges tanuló testnevelésből érettségizni szeretne. Mivel a tanuló sérülékeny, fél attól, hogy az érettségiig bekövetkező esetleges sérülése miatt mégsem tud testnevelésből érettségizni. Hogy érettségi bizonyítványt kapjon a négy kötelező tárgy mellé a testnevelés mellett - biztonságból - még egy választható tantárgyra is jelentkezni kíván. Ha a tanuló nem sérül meg és testnevelésből leérettségizik, kell-e még a biztonságból választott tantárgyból is érettségiznie? Ha kell és ebből a tárgyból elégtelen osztályzatot szerez, de az 5 tárgyból sikeres volt az érettségije, kiállítható-e számára az érettségi bizonyítvány?

Amiből a vizsgázó jelentkezett vizsgára, abból vizsgáznia is kell.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (6) bekezdése alapján a vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérnie. A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a kötelező vizsgatárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot.

Tehát, ha a vizsgázó több választott vizsgatárgyból is jelentkezik érettségi vizsgára, és az egyikből legalább elégséges osztályzatot szerez, megkapja az érettségi bizonyítványt, annak ellenére, hogy a többi választott vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Ezekből a vizsgatárgyakból nem kell javító érettségi vizsgát tennie, és ezek az eredmények nem kerülnek be az érettségi bizonyítványba. Viszont legalább elégséges osztályzat esetén az érettségi vizsgán megszerzett minden osztályzat bekerül az érettségi bizonyítványba.

A testnevelés vizsgatárgy esetében nem kell a vizsgázónak biztonságból egy másik vizsgatárgyat is választania az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor, ugyanis az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (5) bekezdése alapján, ha a vizsgázó a vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, a vizsgát szervező intézmény igazgatójának az engedélyével, az Oktatási Hivatal és a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben azonban a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgával pótolja, az adott vizsgaeredményéből a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontszám nem képezhető.

11. A tanuló jelentkezik a 4 kötelező és 2 választható tantárgyból középszintű érettségire. A kötelező tantárgyakból, valamint az egyik választott tantárgyból (összesen 5 tárgyból) sikerül a vizsgája. Kap-e érettségi bizonyítványt?

Igen. Az elégtelen érettségi vizsgák eredménye nem kerül be az érettségi vizsgabizonyítványba. Ha a tanuló teljesítette az érettségi követelményeket, azaz a 4 kötelező és egy szabadon választott vizsgatárgyból az előírásoknak megfelelő, eredményes érettségi vizsgát tett, akkor érettségi bizonyítványt kap.

12. Akik a felnőttképzésben levelező tagozaton szerzik meg az érettségit, azoknak is ugyanazt kell megírniuk, mint a nappalisoknak? Velük együtt írják az írásbelit vagy más időpontban?

A kétszintű érettségi vizsga során az érettségi vizsga írásbeli vizsgarészén minden vizsgázónak (függetlenül attól, milyen képzésben vesz részt), ugyanazt a vizsgadolgozatot ugyanabban az időpontban kell megírnia.

13. Iskolám egy szakközépiskola, ahol érettségi utáni szakképzés is folyik, tanulói jogviszonnyal. Az érettségi szempontjából is tanulói jogviszony ez? Azaz a korábban érettségizett, jelenleg szakképző évfolyamra járó tanulónk jelentkezhet-e pl. magyarból középszintű érettségi vizsgára az osztályzata javítása érdekében?

Igen, jelentkezhet magyar nyelv és irodalomból ismétlő érettségi vizsgára, ám a vizsgáért – a tanulói jogviszony meglététől függetlenül – vizsgadíjat kell fizetnie, mert a vizsgadíj kötelezettségre vonatkozó szabályok a 2012. október-novemberi vizsgaidőszaktól megváltoztak.

Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsgáért, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.

A középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie.

Az emelt szintű érettségi vizsgáért minden vizsgadíjra kötelezett jelentkezőnek az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie.

14. Amennyiben a kötelezően választott vizsgatárgyak mellett valaki szabadon választott tárgyakból is vizsgázik, mi kerül be a bizonyítványába? Mind a 6-8 tárgy?

A tanuló érettségi bizonyítványba annyi tárgy minősítése kerül, amennyiből érettségi vizsgára jelentkezett, és sikeres (legalább elégséges) vizsgát tett.

15. Az érettségi szabályzat szerint az írásbeli dolgozatokat az igazgató adja át javításra a szaktanárnak középszintű érettségi esetén. Sérti-e a törvényt az az eljárás, amely a terembeosztás és vizsgacsoport képzés adatai alapján az osztályt tanító tanárnak juttatja az általa tanított tanulók dolgozatait javításra?

A vizsgaszabályzatban az "osztályt tanító tanár" fogalom nem létezik. Az igazgató feladata, hogy kijelölje, és időben megbízza azt a "szaktanár"-t, aki az írásbeli dolgozatokat javítani fogja. A dolgozatokat neki kell átadni. Az, hogy a "szaktanár" tanította-e az adott vizsgázót vagy nem, lényegtelen.

16. Az új rendszerű érettségivel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőt: ha gyermekemnek biológiából és kémiából kell felvételiznie, akkor tulajdonképpen a kötelező 5 érettségi tárgy helyett neki 6 lesz?

Igen. A továbbtanulás választott iránya miatt neki 6 tárgyból kell érettségiznie.

17. Mi történik akkor, ha az érettségiző írásbeli vizsgája nem sikerül, de sikeresen szóbelizik. Mikor és hogyan javíthat?

A kétszintű érettségi vizsga során az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítményére a vizsgázó nem érdemjegyet kap, hanem külön-külön pontokat, és ezeknek a pontoknak az összege alapján határozzák meg az érettségi vizsga minősítését. Ha viszont a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll (pl. írásbeli és szóbeli), a vizsgázónak minden vizsgarészből – a 2012. szeptember 1-től hatályos érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján – legalább 12 százalékot kell teljesítenie, hogy az érettségi vizsgán szerzett osztályzata legalább elégséges legyen. (Ha csak egy vizsgarész során nem éri el a vizsgázó a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kap az érettségi vizsgán nyújtott teljesítményére.) Tehát a vizsgázó nem kap osztályzatot sem az írásbeli, sem a szóbeli vizsgán, viszont a legalább elégséges érdemjegy megszerzéséhez vizsgarészenként a 12 százalékot el kell érnie. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgarészen nem érte el a 12 százalékot, az adott vizsgatárgyból elégtelen osztályzatot kap, és a következő vizsgaidőszakban a teljes vizsga megismétlésével tehet javító vizsgát.

18. El kell-e juttatni előzetesen az érettségi bizottság elnökének a szóbeli tételeket?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a középszintű érettségi vizsga során a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyakhoz a miniszter által kiadott vizsgakövetelmények, illetve a helyi tantervben található témakörök alapján a kérdező tanár összeállítja a vizsgakérdéseket tartalmazó tételsort. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése szerint a középiskola igazgatója megküldi a tételsorokat a vizsgabizottság elnökének, aki aláírásával jóváhagyja, megőrzi és a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdező tanárnak.

19. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy az írásbeli érettségin milyen segédeszközöket lehet használni (atlasz, szöveggyűjtemény, példatár, függvénytábla stb.)?

Az érettségi vizsga során vizsgatárgyanként használható segédeszközök megnevezése az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben található. A rendelet megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Jogszabályok, közlemények).

20. Az idegen nyelvek esetében a 12 százalékos szabályt emelt és középszinten is ugyanúgy kell alkalmazni? Ez minden idegen nyelvre ugyanúgy vonatkozik?

A középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga két vizsgarészből áll (írásbeli és szóbeli), és a két vizsgarész mindegyikéből külön kell a vizsgázónak – a 2012. szeptember 1-től hatályos érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján – legalább 12-12 százalékot elérnie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kapjon.

Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga viszont öt vizsgarészből áll (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség, beszédkészség), és ebben az esetben mind az öt vizsgarészből külön-külön el kell érni a 12 százalékot a legalább elégséges osztályzat megszerzéséhez.

Ha a vizsgázó elégtelen osztályzatot kapott egy vizsgatárgy érettségi vizsgáján, a következő vizsgaidőszakban javító érettségi vizsgát tehet. Javító érettségi vizsga esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarészt) meg kell ismételni.

A fentiek egyaránt vonatkoznak valamennyi idegen nyelvre.

21. Kérem, adjanak felvilágosítást arról, hogy az érettségi vizsgán használható-e olyan függvénytáblázat, amelyben bekeretezés, bekarikázás van, de beleírás nincs.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése alapján az írásbeli érettségi vizsgán az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak.

Ha a vizsgázó a saját segédeszközeit használja, a vizsgát szervező intézménynek kell ellenőriznie, hogy a segédeszközök megfelelnek-e a vizsgaszabályzatban meghatározott feltételeknek. Pontos meghatározás arra nincs, hogy az egyes részeknél bekeretezett, bekarikázott függvénytáblázat használható, ezt az érettségi vizsga megkezdése előtt a felügyelő tanár ellenőrzi. A viták elkerülése miatt azt javaslom, hogy olyan függvénytáblázatot vigyen magával az érettségi vizsgára, amelyik semmiféle utólagos bejegyzést, jelzést nem tartalmaz.

22. Szeretném megtudni, hogy a február 15-i, illetve a szeptember 5-i végleges jelentkezés után van-e lehetőség szintmódosításra (emelt szintről középszintre)?

Általános szabály, hogy az érettségi vizsgára leadott jelentkezést a jelentkezési határidőt követően nem lehet módosítani.

23. Arról szeretnék érdeklődni, hogy gimnáziumban, illetve szakközépiskolában főiskolai végzettségű nyelvtanár taníthat-e nyelvet végzős osztályban, illetve érettségiztethet-e?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése szerint vizsgáztató tanár az lehet, aki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. mellékletében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 3. melléklete iskolafokonként, iskolatípusonként, és a tantárgyak sajátosságai figyelembe vételével határozza meg a kötelező képesítési követelményeket. Más szabályok vonatkoznak tehát például az általános iskolák, a középiskolák közismereti tantárgyai, a készségtárgyak, az idegen nyelv, vagy a szakközépiskolák szakmai előkészítő tantárgyai, esetleg a tantárgyi modulok oktatására.

Idegen nyelvek esetében viszont a nemzeti köznevelésről szóló törvény 98. § (5) bekezdése alapján idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható az is, aki főiskolai szintű nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

Tehát idegen nyelvek esetében nyelvtanári végzettséggel rendelkező pedagógus taníthat a kilencedik évfolyamtól kezdődően, és szaktanár és kérdező tanár is lehet az érettségi vizsgán.

24. Diákjaim szeretnének előrehozott vizsgát tenni angolból. Ha ez a vizsga középszintű és nincsen a diák az eredménnyel megelégedve, akkor a tanuló megismételheti ezt a vizsgát középszinten? Ha emelt szinten vizsgázik az előrehozott érettségin, akkor van-e lehetősége emelt szinten újra vizsgáznia?

A tanulói jogviszony alatt ismétlő vizsgára nincs mód, tehát akár közép-, akár emelt szinten tesz előrehozott vizsgát a tanuló, a sikeres vizsgát azonos szinten nem ismételheti meg a vizsgát érettségi bizonyítványa megszerzése előtt.

Sikeres (legalább elégséges) előrehozott középszintű vizsga esetén viszont jelentkezhet szintemelő vizsgára. Ebben az esetben valóban a tanuló dönt, hogy két eredménye közül melyik kerüljön a bizonyítványba. Másik eredményéről tanúsítványt kap.

2014. január 1-jétől a tanulói jogviszony alatt sikertelen előrehozott vagy szintemelő érettségi vizsga esetében a javító vagy pótló érettségi vizsgára a tanuló csak a rendes érettségi vizsgaidőszakában jelentkezhet.

25. A javító vizsgák apropóján merült fel bennem, hogy mi lesz a javítóvizsga menete. Ha olyan tantárgyból kell javító vizsgát tennie a tanulónak, amiből írásbeli és szóbeli vizsgarész is van, és a rendes vizsga írásbelijén elérte a 25%-ot, de a szóbelije olyan gyengén sikerült, hogy összességében elégtelen lett az eredménye, kell-e az írásbelit is javítóvizsgán újra írnia, vagy csak a szóbeli részt kell javítania?

Ha a vizsgázó elégtelen osztályzatot kapott egy vizsgatárgy érettségi vizsgáján, a következő vizsgaidőszakban javító érettségi vizsgát tehet. Javító érettségi vizsga esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarészt) meg kell ismételni.

26. Milyen esetben kell a szóbeli vizsgán póttételt húznia a tanulónak?

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdése alapján – 12 százalékát, az érettségi elnöknek egy alkalommal póttételt kell húzatnia a vizsgázóval. Ha póttétel húzására kerül sor, a szóbeli vizsga minősítését a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontszámra fel kell kerekíteni, és a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámolni. Ez a matematika szóbeli vizsga esetében is fennáll (középszinten is).

27. Ha valaki ismétlő érettségi vizsgát tesz, bármilyen okból, a középiskolai tanulmányai befejezése után egy vagy két évvel, és ez az ismétlő érettségi vizsgája gyengébb, mint az eredeti, esetleg elégtelen, mi történik ekkor?

Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga megismétlése. Az ismétlő érettségi vizsgán elért eredmény alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg. Az ismétlő érettségi vizsga eredményéről a vizsgázó tanúsítványt kap. Az ily módon rendelkezésére álló két vizsgaeredményt tetszése szerint használhatja fel.

28. Kell-e térítési díjat, vagy tandíjat fizetni a tanulmányok utáni ismétlő, kiegészítő, ill. szintemelő vizsgákért? Ha igen, akkor mekkora összeget?

A vizsgadíj kötelezettségre vonatkozó szabályok a 2012. október-novemberi vizsgaidőszaktól megváltoztak.

Az érettségi bizonyítvány megszerzéséig a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga első javító- és pótló vizsga ingyenes.

Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsgáért, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.

A  vizsgadíjak összege az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Aktuális vizsgaidőszak) található.

29. Tehető-e a tanulmányok alatti sikertelen középszintű vizsga után szintemelő vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt?

Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten, egy vizsgát lehet letenni. Ha a tanuló elégtelen osztályzatot szerez az előrehozott érettségi vizsgán, a tanulói jogviszonya alatt csak a rendes vizsgaidőszak során (akár közép-, akár emelt szinten is) tehet javító vizsgát. Az érettségi bizonyítványba a javító érettségi vizsga eredménye fog bekerülni.

Legalább elégséges osztályzat esetén az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt azonos szinten - a jobb teljesítmény reményében - nincs mód a vizsga megismétlésére. Az érettségi bizonyítvány átadásáig egy alkalommal tehető szintemelő vizsga.

2014. január 1-től a tanulói jogviszony alatt sikertelen előrehozott vagy szintemelő érettségi vizsga esetében a javító vagy pótló érettségi vizsgára a tanuló csak a rendes érettségi vizsgaidőszakában jelentkezhet.

30. Szeretném megkérdezni, hogy gyermekem hol tehet érettségi vizsgát testnevelésből. Idén érettségizik és az iskola a profilja miatt nem alkalmas testnevelés érettségi lebonyolítására. Felvételihez pedig szüksége lenne az érettségi jegyre testnevelésből, mert olyan szakra szeretne felvételizni ahol ez követelmény. Hogyan tud gyermekem érettségit tenni ebből a tantárgyból? Köteles-e az iskola biztosítani a lehetőséget, hogy ebből a tárgyból is érettségizhessen?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján tanulói igény esetén a középiskola köteles megszervezni az érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel. Tehát abban az esetben, ha gyermeke középiskolájában oktatják a testnevelés tantárgyat, a középiskola köteles megszervezni (akár 1 vizsgázó számára is) testnevelés vizsgatárgyból a középszintű érettségi vizsgát.

31. Érdekelne, hogy a szintemelő mennyiben különbözik az emelt szintű vizsgától?

Szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Tehát vizsgázóra ugyanazok a követelmények vonatkoznak a szintemelő érettségi vizsgán, mintha elsőre emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezett volna.

32. Ha egy tantárgyból a szintemelő vizsga nem sikerül túl jól a nyári időszakban, akkor az ősziben újra próbálhatom?

Ha már rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, akkor igen, ismétlő vizsgaként.

33. Egy vizsgaidőszakban egy tárgyból mennyi vizsgát tehetek? Azaz ha bukás, akkor rögtön javíthatom? És melyik fajta vizsgával?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése alapján egy vizsgaidőszakban egy adott vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Javító érettségi vizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni.

2014. január 1-jétől a tanulói jogviszony alatt sikertelen előrehozott vagy szintemelő érettségi vizsga esetében a javító vagy pótló érettségi vizsgára a tanuló csak a rendes érettségi vizsgaidőszakában jelentkezhet.

34. Hol találhatóak meg a vizsgaidőpontok? Akár hónapra behatárolva!

Az egyes vizsgaidőszakok vizsgaidőpontjait minden esetben a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. Az aktuális rendelet letölthető az Oktatási Hivatal honlapjáról (www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Aktuális vizsgaidőszak).

35. Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy az érettségi tantárgyak száma mennyi lehet maximum? Megvan az alap négy (magyar, matek, angol, töri) és egy választott (részemről fizika), de szeretnék még rajzból is érettségizni a felvételim miatt. 7 tantárgyból (magyar, matek, fizika, töri, angol, rajz és számítástechnika) lehet érettségizni?

Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt (négy kötelező és egy kötelezően választott) vizsgatárgyból kell kötelezően vizsgáznia. Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv.

A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatárgyak), több szabadon választott tárgy esetén az összes sikeres (legalább elégséges) vizsga eredménye bekerül az érettségi bizonyítványába. A szabadon választott vizsgatárgyak száma nincs meghatározva, ám a vizsgaidőpontok a választás lehetőségét korlátozzák.

36. Azt szeretném megkérdezni, hogy levelező tagozaton mikortól kötelező az idegen nyelvi érettségi vizsga?

A felnőttoktatásban - a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók kivételével - első alkalommal a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet azonban érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.

37. Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy mi a feltétele annak, hogy érettségizzem olyan tantárgyból, amit az iskolám nem tanít.

Ha Ön jelenleg tanulói jogviszonyban áll egy középiskolával, és nem rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, érettségi vizsgát egy adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony keretében csak akkor tehet, ha az adott vizsgatárgyból a középiskola tantervében meghatározott követelményeit teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.

Ha olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyik nem szerepel a "saját" középiskolájának a helyi tantervében (ezért nem is tudja tanulni a "saját" középiskolájában), keresnie kell egy másik középiskolát, ahol ezt a vizsgatárgyat tanítják, és velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt. Mivel a tanulói jogviszony alatt tett érettségi vizsgának az a feltétele, hogy a tanulónak az adott vizsgatárgyból meg kell szereznie a helyi tantervben előírt összes évfolyam anyagából az év végi osztályzatot, ezt a vendégtanulói jogviszony keretében ebben a középiskolában kell teljesítenie.

A vendégtanulói jogviszony esetében a vizsgázónak a saját középiskolájában kell érettségi vizsgára jelentkeznie, még abból a vizsgatárgyból is, amelyiket vendégtanulóként egy másik középiskolában tanul. Jelentkezését azonban egyeztetnie kell a másik középiskolával is, mert csak ott, vendégtanulóként vizsgázhat.

38. A középszintű szóbeli érettségi miért ilyen későn kezdődik?

Ez a vizsgaszervezés alapelveiből következik, ugyanis a középszintű vizsgák kezdetekor a vizsgabizottság rendelkezésére kell, hogy álljon az összes emelt szintű vizsga eredménye. Az emelt szintű szóbeli vizsgák befejezése és a középszintű szóbeli vizsgák kezdete közötti néhány nap arra szolgál, hogy a vizsgaeredmények megfelelő rendszerezése után azokat a területileg illetékes kormányhivatal oktatási főosztálya el tudja juttatni az iskolai vizsgabizottságokhoz.

39. Kinek kell gondoskodni az írásbeli vizsgán a segédeszközökről?

Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A részletes vizsgakövetelmény és vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről az iskolának kell gondoskodnia.

40. Az emelt szintű szóbeli vizsga nyilvános-e, jelen lehetnek-e a szülők?

Az emelt és a középszintű szóbeli vizsga is nyilvános. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve kizárhatja.

41. A dyslexia problémákkal küszködő diákoknak milyen formai előírások (határozatok, engedélyek) mellett, milyen lehetőségeket kell biztosítani az érettségi folyamán?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 56. § (1) bekezdése alapján a tanulót a "saját" középiskolájának igazgatója mentesítheti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól.

A dyslexiás tanulók általában az írásbeli vizsgák során élnek ezzel a lehetőséggel. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 20. § (7) bekezdése határozza meg, hogy az írásbeli érettségi vizsgán a vizsgát szervező intézmény igazgatója milyen "mentességeket" engedélyezhet. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó:

·         az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tehessen (ez azt jelenti, hogy a vizsgázó az írásbeli vizsgát a szóbeli vizsgával "váltja ki", vagyis az érettségi vizsga során két szóbeli vizsgát tesz),

·        

·         egy adott vizsgatárgyból mentesüljön egy vagy több rész értékelése alól (például idegen nyelv esetében az olvasott szöveg értése, a nyelvhelyesség és az íráskészség vizsgarészek értékelése alól mentesíti),

·        

·         az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközöket (számítógép, írógép) használja,

·        

·         az írásbeli vizsgára meghatározott időnél legfeljebb 60 perccel hosszabb ideig dolgozzon a feladatokon.

A mentességet minden esetben a megfelelő szakértői vélemény alapján (az emelt szintű érettségi esetében is) a vizsgát szervező intézmény igazgatója engedélyezheti. A kérelmet az érettségi vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell leadni.

42. Ha a vizsgázó egyértelműen javít a tesztben, elfogadható-e a javított megoldás?

Természetesen igen.

43. Mikor lehet előrehozott érettségit tenni? Az előrehozott érettségi annyit tesz, hogy 1 vagy több évvel hamarabb leérettségizem?

Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában letett érettségi vizsga, amelyre a magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből, továbbá informatikából kerülhet sor.

Érettségi vizsgát egy adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony keretében csak akkor lehet tenni, ha az adott vizsgatárgyból a középiskola tantervében meghatározott követelményeit teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének is az a feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell a saját középiskolájának helyi tantervében az adott vizsgatárgyra - a teljes tanulmányi időre vonatkozóan - megfogalmazott követelményeit, és meg kell szereznie az abban előírt osztályzatokat. E nélkül a tanuló nem bocsátható érettségi vizsgára. Az előírt osztályzatok megszerzésének módjáról az iskola belső szabályzata alapján a középiskola igazgatója dönt. Az osztályzatokat az érettségi vizsgák kezdetéig kell megszereznie a tanulónak. Az előrehozott érettségi vizsga után a tanuló nem kap érettségi bizonyítványt. Az előrehozott érettségi vizsga szintjét, érdemjegyét és százalékos eredményét az iskola rávezeti a tanuló törzslapjára, a tanuló a vizsgáról törzslapkivonatot kap. Érettségi bizonyítványt a rendes érettségi vizsga után kap a tanuló, az előrehozott érettségi vizsga eredménye ekkor kerül be a bizonyítványba.

44. Mi történik, ha nem jelenek meg az előrehozott érettségi vizsga szóbeli vizsgarészén?

Ha Ön az adott vizsgatárgyból teljesítette a vizsgára bocsátás követelményeit, de nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsga szóbeli vizsgarészén, a vizsgabizottság ebből a vizsgatárgyból (attól függően, hogy felróható, vagy fel nem róható okból nem jelent meg a szóbeli érettségi vizsgán) javító vagy pótló érettségi vizsgára utasítja. Erről a vizsgabizottság hoz határozatot.

Ha egy nem kötelező vizsgatárgy (pl. informatika) előrehozott érettségi vizsgáján nem jelenik meg (vagy elégtelen eredménnyel teljesíti), ebből a vizsgatárgyból a rendes érettségi vizsga során javító vagy pótló érettségi vizsgát tehet. Fontos, hogy tehet, vagyis ez nem kötelező, a vizsgázó a rendes érettségi vizsga során egy másik vizsgatárgyból is tehet kötelezően választott (ötödik) vizsgatárgyként érettségi vizsgát.

A vizsgázó érettségi bizonyítványába a javító vagy pótló érettségi vizsgán - amelyet a rendes érettségi vizsga során tehet le - elért eredménye fog bekerülni.

45. Mi történik, ha megbukom az előrehozott érettségi vizsgán?

Ha Ön az adott vizsgatárgyból teljesítette a vizsgára bocsátás követelményeit, de elégtelen eredményt ér el az előrehozott érettségi vizsgán, a vizsgabizottság ebből a vizsgatárgyból javító érettségi vizsgára utasítja. Erről a vizsgabizottság hoz határozatot.

Ha egy nem kötelező vizsgatárgy (pl. informatika) előrehozott érettségi vizsgáján ér el elégtelen eredményt, ebből a vizsgatárgyból a rendes érettségi vizsga során javító érettségi vizsgát tehet. Fontos, hogy tehet, vagyis ez nem kötelező, a vizsgázó a rendes érettségi vizsga során egy másik vizsgatárgyból is tehet kötelezően választott (ötödik) vizsgatárgyként érettségi vizsgát.

Ha egy kötelező vizsgatárgy előrehozott érettségi vizsgáján ér el elégtelen eredményt, ebből a vizsgatárgyból a rendes érettségi vizsga során javító érettségi vizsgát kell tennie.

A vizsgázó érettségi bizonyítványába a javító vagy pótló érettségi vizsgán - amelyet a rendes érettségi vizsga során tehet le - elért eredménye fog bekerülni. A javító érettségi vizsga során minden vizsgarészt meg kell ismételni.

46. Úgy értesültem, hogy 2014-től nem minden vizsgatárgyból lehet majd előrehozott érettségi vizsgát tenni. Igaz ez?

Így igaz, a 2014. év május-júniusi vizsgaidőszakától kezdődően előrehozott érettségi vizsgát már csak a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában és csak a jogszabályban meghatározott vizsgatárgyakból (magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből és informatikából) lehet majd tenni.

47. Valós az az információm, hogy az október-novemberi vizsgaidőszakban már nem lehet előrehozott érettségi vizsgát tenni?

Igen, 2014. január 1-jétől az október-novemberi vizsgaidőszakban már nem lehet előrehozott érettségi vizsgát tenni.

48. Mikortól nem lehet majd minden vizsgatárgyból előrehozott érettségi vizsgát tenni, és mik lesznek ezek a további változások?

Az érettségi vizsgákat 2014. január 1-jétől érintő változások a következők:

·         Előrehozott érettségi vizsgát a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában lehet tenni, és csak magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből és informatikából. (Tehát az október-novemberi vizsgaidőszakban 2014-től nem lesz lehetőség előrehozott érettségi vizsgára jelentkezni.)

·         A sikertelen előrehozott érettségi vizsga vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett sikertelen szintemelő érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet majd jelentkezni.

·         Szintemelő érettségi vizsgát a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt (vagyis a középiskola utolsó évfolyamának elvégzése előtt) csak informatikából és csak magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvből lehet tenni. Erre az október-novemberi és a május- júniusi vizsgaidőszakban is lehetőség lesz.

·         Szintemelő érettségi vizsgát a május-júniusi vizsgaidőszakban bármelyik vizsgatárgyból lehet tenni, de csak abban az esetben, ha a vizsgázó a középiskolai tanulmányait a vizsgaidőszak kezdete előtt sikeresen befejezte (vagyis az év végén nem bukott meg egyetlen tantárgyból sem).

·        

49. Ha megbukom angolból az előrehozott érettségi vizsgán, mikor tehetek javító vizsgát?

A sikertelen előrehozott érettségi vizsga után az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában jelentkezhet.

50. Ha a 12. év végén megbukom fizikából, de a többi 5 érettségi vizsgatárgyamból nem, akkor ezekből a vizsgatárgyakból sem tehetek előrehozott érettségi vizsgát?

Változatlan az a szabály, amely értelmében a tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgáját előrehozott érettségi vizsgára kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgy esetében, ha rendes érettségi vizsgára jelentkezett, azonban a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait.

51. Én külföldi középiskola tanulója vagyok. Ezek szerint én sem jelentkezhetek az utolsó évfolyam során Magyarországon egy vagy több vizsgatárgyból előrehozott érettségi vizsgára, csak idegen nyelvből és informatikából?

Előrehozott érettségi vizsgára jelentkezhetnek – az előrehozott érettségi vizsga fogalmának változásától függetlenül is – bármely érettségi vizsgatárgyból azok a vizsgázók, akik a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatják tanulmányaikat. Ezt azonban 2014. január 1-jétől kizárólag a május–júniusi vizsgaidőszakban tehetik meg.

52. Ha sikeresen teszek előrehozott érettségi vizsgát angolból, tehetek ebből a vizsgatárgyból szintemelő érettségi vizsgát?

Azok a tanulók, akik a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt középszinten – magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből, valamint informatikából – előrehozott érettségi vizsgát tettek, ezekből a vizsgatárgyakból tehetnek szintemelő érettségi vizsgát. Ezt változatlanul mind a május-júniusi, mind az október-novemberi vizsgaidőszakban megtehetik.

53. Kémiából tettem sikeres középszintű előrehozott érettségi vizsgát. Én akkor nem tehetek ebből a vizsgatárgyból szintemelő érettségi vizsgát?

A középiskola végzős tanulói, a rendes érettségi vizsgájuk vizsgaidőszakában, ha a középiskolai tanulmányaikat a vizsgaidőszak kezdete előtt sikeresen befejezték (vagyis az év végén nem buktak meg egyetlen tantárgyból sem), bármilyen olyan vizsgatárgyból tehetnek szintemelő érettségi vizsgát, amelyből középszintű előrehozott vizsgaeredménnyel már rendelkeznek.

Forrás: www.oktatas.hu

1. Korábban érettségiztem. Milyen vizsgatárgyakból és hol jelentkezhetek érettségi vizsgára?

Ha Ön rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, bármelyik vizsgatárgyból bármelyik vizsgaidőszakban tehet érettségi vizsgát, függetlenül attól, hogy az adott vizsgatárgyból rendelkezik-e érettségi eredménnyel, illetve milyen szintű érettségi eredménnyel rendelkezik. Az érettségi bizonyítvány megszerzését követően az "új" érettségi vizsgának nincsen semmilyen tanulmányi követelménye, tehát semmilyen tanulmányi előírást nem kell teljesítenie ahhoz, hogy egy adott vizsgatárgyból újra érettségi vizsgát tegyen (a felkészülést saját magának kell megoldania).

Érettségi vizsgára a május-júniusi és az október-novemberi vizsgaidőszakban lehet jelentkezni. Érettségi vizsgára a május-júniusi vizsgaidőszakban február 15- éig, az október-novemberi vizsgaidőszakban szeptember 5-éig személyesen vagy postai úton lehet jelentkezni a területileg illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalokban. Lehetőség arra is van, hogy a vizsgázó személyesen egy vizsgát szervező középiskolában nyújtsa be a jelentkezését, de a középiskolák nem kötelesek fogadni a velük tanulói jogviszonyban nem álló vizsgázókat.

Ha a kormányhivatalban nyújtja be a jelentkezését, a postai út esetében a jelentkezési lap augusztus második felétől és január közepétől letölthető a www.oktatas.hu honlapról, ezt kell a kitöltés után a szükséges mellékletekkel együtt postán megküldeni a kormányhivatalnak. (A mellékletek listája a kitöltési útmutatóban szerepel.)

Ha személyesen jelentkezik az érettségi vizsgára, a kormányhivatalban fog jelentkezési lapot kapni. (Erre is augusztus második felétől és január közepétől van lehetőség.) Ha egy középiskola fogadja a jelentkezését, a jelentkezési lapot ennek a középiskolának kell biztosítania, és ott is kell azt leadni.

Ha a kormányhivatalban jelentkezik középszintű érettségi vizsgára, vagy bármelyik intézményben emelt szintű érettségi vizsgára, a kormányhivatal jelöli ki az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét, a kormányhivatal kéri fel a felügyelő tanárokat, az írásbeli dolgozatokat javító pedagógust és a szóbeli vizsgára a kérdező tanárokat. A vizsgahelyszínek többnyire természetesen középiskolák, de a középiskolák csak a helyszínt biztosítják, ezenkívül semmilyen szerepet nem játszanak a vizsgázó érettségi vizsgájában. (Az érettségi vizsga helyszínéről és pontos időpontjáról is a kormányhivatal értesíti a vizsgázókat.)

Fontos, hogy a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezés határideje szintén február 15-e, és az külön jelentkezési lapokkal történik. Tehát abban az esetben, ha egy adott vizsgatárgyból szeretne érettségi vizsgát tenni, az érettségi vizsgára külön jelentkeznie kell, vagyis a két jelentkezés nem "váltja ki" vagy "helyettesíti" egymást.

Felhívom a figyelmét a jelentkezési határidők betartására, a határidőn túl benyújtott vizsgajelentkezéseket nem lehet elfogadni.

Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsgáért, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.

A fizetendő vizsgadíj összege:

·         Ha a jelentkező vizsgajelentkezését egy kormányhivatalba nyújtja be, a középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2014-ben 15.000.- Ft).

·         Az emelt szintű érettségi vizsgáért minden vizsgadíjra kötelezett jelentkezőnek az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2014-ben 25.000.- Ft).

·        

A vizsgadíj vizsgatárgyanként értendő.

Ha jelentkező a középszintű vizsgajelentkezését egy középiskolába nyújtja be, úgy a középszintű vizsga fent meghatározott vizsgadíját a középiskolába kell befizetni. Emelt szintű vizsgajelentkezés esetén a vizsga díját minden esetben az Oktatási Hivatalnak kell befizetni.

A vizsgadíj befizetése az OH számlájára történhet:

·         a kormányhivatalokban beszerezhető utalványon;

·         banki átutalással az alábbiak szerint: Jogosult neve: Oktatási Hivatal, számlaszám: Magyar Államkincstár 10032000-00282637-00000000.

·        

Külföldről történő átutalás esetén, amennyiben a fizetés nem forintban történik, figyelni kell arra, hogy a befizetés összege napi árfolyamon forintra átszámítva, az utaláskor felszámított kezelési költség levonása után is fedezze a vizsgadíjat. A devizában befizetett összeg a Magyar Nemzeti Bank aktuális napon érvényes árfolyama alapján, forintban kerül jóváírásra. Deviza átutalásnál a költségmegosztás módjánál az our/saját lehetőséget kell választani, azaz az átutalást indító fél viseli az átutalással járó összes költséget.

A külföldről történő átutaláshoz az alábbi adatokra is szükség lehet:

·         A kedvezményezett neve: Oktatási Hivatal, 1055 Budapest, Szalay u. 10-14., Hungary

·         A kedvezményezett bankja: Magyar Államkincstár

·         A bank címe: 1054 Budapest, Hold utca 4.

·         SWIFT kód: MANEHUHB

·         IBAN : HU 94 10032000 00282637 00000000

·        

A vizsgadíj befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás Közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az egyedi érettségi iktatószámot. Az egyedi érettségi iktatószámot a jelentkezést rögzítő intézmény biztosítja a jelentkező számára.

Ha rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, a felkészülést saját magának kell megoldania. Valamennyi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei és vizsgaleírása megtalálható az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben. A rendelet megtalálható az Oktatási Hivatal (a továbbiakban OH) honlapján www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Jogszabályok, közlemények).

A rendelet tartalmazza minden vizsgatárgy részletes követelményeit közép- és emelt szinten egyaránt. A vizsgaleírások az egyes vizsgarészek tartalmi szerkezetét, a feladatsorok, a tételek jellemzőit, a szóbeli vizsgára nyilvánosságra hozható információkat és az értékeléssel kapcsolatos tudnivalókat ismertetik mindkét szinten. A szóbeli vizsgára nyilvánosságra hozható információk vizsgatárgyanként különböznek. Az egyes vizsgatárgyak emelt szintű érettségi vizsgái esetében a nyilvánosságra hozható információk az OH honlapján legkésőbb 60 nappal az írásbeli vizsgák megkezdése előtt megtalálhatóak.

Az érettségi vizsga részletes követelményei mellett a felkészülésben további segítséget jelenthetnek az OH honlapján (www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Központi írásbeli feladatsorok, javítási-értékelési útmutatók) szereplő (a kétszintű érettségi vizsga bevezetése óta szervezett vizsgaidőszakokban kitűzött) feladatsorok..

2. Középiskolai tanulmányaimat 1999 szeptemberében kezdtem el, a harmadik osztály elvégzése után a tanulmányaim megszakítására kényszerültem. Tehát a középiskola 11. osztályát elvégeztem. Idén szeretném az érettségire való felkészülést újra elkezdeni, azonban nem ismerem a jelenlegi jogszabályokat erre vonatkozóan: A legfőbb kérdésem az lenne, hogy hány év iskolai tanulmány szükséges még az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez. Esetleg milyen lehetőségeim vannak?

Önnek keresnie kell egy középiskolát, itt tanulói jogviszonyt kell létesítenie, sikeresen be kell fejeznie a 12. évfolyamot, és ezt követően kezdheti meg az érettségi vizsgáit.

3. Mi a teendő, ha a testnevelés vizsgatárgy gyakorlati részén a vizsgázó megsérül, és ezért szóbelivel teszi érvényessé a vizsgáját? Hány tételt húz? Milyen pontszámot szerezhet?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata alapján, ha a vizsgázó a vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, a vizsgát szervező intézmény igazgatójának az engedélyével, az Oktatási Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja.

Ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgával pótolja, a szóbeli érettségi vizsgát az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni. (Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgával pótolja, az adott vizsgaeredményéből a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontszám nem képezhető.)

4. Hol kell jelentkeznie annak a nem Magyarországon tanuló külföldi állampolgárnak, aki az idén érettségizik és esetleg a felvételi miatt emelt szintű érettségit kell tennie?

A nem magyar állampolgárságú vizsgázók is jelentkezhetnek Magyarországon egy vagy több vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Ha a jelentkező külföldi középiskola tanulója, csak végzősként, az utolsó évfolyam tanulójaként kizárólag a május-júniusi vizsgaidőszakban és kizárólag a kormányhivatalban nyújthatja be előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezését, személyesen vagy postai úton. (Az érettségi bizonyítvánnyal már rendelkezők bármelyik vizsgaidőszakban jelentkezhetnek érettségi vizsgára.) Az utolsó évfolyam tanulójaként nem kell osztályozó vizsgát tennie az adott vizsgatárgyakból. A kormányhivatalhoz postai úton benyújtott jelentkezésnek magyarországi lakcímet, ennek hiányában magyarországi értesítési címet kell tartalmaznia.

5. 1999-ben érettségiztem mezőgazdasági iskolában: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, kertészet és a választott tantárgy a biológia. Kertészetből és magyarból nem sikerült a vizsga. Szeretném befejezni az érettségit. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen vizsgatárgyakból kell érettségi vizsgát tennem, hogy megkapjam az érettségi bizonyítványt.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdése alapján az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni. A vizsgaszabályzat 6. § (4) bekezdése értelmében a következő vizsgatárgyakból kötelező érettségi vizsgát tenni: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy választott vizsgatárgy.

Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet azonban érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.

A vizsgaidőszakot és a magyar nyelv és irodalom mellett az ötödik vizsgatárgyat, valamint a vizsga szintjét Ön választja meg, azaz jelentkezhet az érettségi vizsgájához még hiányzó két vizsgatárgyból két különböző vizsgaidőszakban is.

6. A szakközépiskolát 1987-ben végeztem el, elkezdtem az érettségi vizsgákat is, 5 vizsgatárgyból eredményesen leérettségiztem (magyar, matematika, történelem, statisztika, tervezés). Könyvvitelből nem sikerült az érettségim, most szeretném pótolni. Melyik vizsgatárgyakból kell vizsgáznom, és kell-e nekem idegen nyelvből is vizsgáznom?

Kérdése alapján Önnek egyáltalán nem kell érettségi vizsgát tennie egyetlen érettségi vizsgatárgyból sem (az érettségi vizsgaeredmények nem évülnek el), csak jelentkeznie kell érettségi vizsgára, és a meglévő eredményei alapján, a vizsgaidőszak végén megkapja az érettségi bizonyítványát.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 41. § (6) bekezdése alapján a vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból kell legalább elégséges osztályzatot szereznie. A kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv.

A vizsgaszabályzat 60/B. § (2) bekezdése alapján idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Ha Önnek nem volt kötelező idegen nyelvből is érettségi vizsgát tennie (kérdése alapján erre következtetek), az érettségi bizonyítványának megszerzéséhez jelenleg sem kötelező.

Az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez magyar nyelv és irodalom, matematika és történelem vizsgatárgyakból mindenképpen szükséges a legalább elégséges érettségi vizsgaeredmény. A választott vizsgatárgynak és az idegen nyelv helyett választott vizsgatárgynak bármilyen eredményesen teljesített vizsgatárgy elfogadható, függetlenül attól, hogy abból a vizsgatárgyból már nem lehet érettségi vizsgát tenni. (A statisztika, tervezés és könyvvitel vizsgatárgyak ilyenek, jelenleg nem lehet ezekből a vizsgatárgyakból érettségi vizsgát tenni.)

7. Jelenleg esti tagozaton a 12. évfolyamon tanulok. Kell-e nekem idegen nyelvből érettségiznem?

A felnőttoktatásban résztvevő tanulók nyelvi érettségi vizsgájáról az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 60/B. § (1) bekezdése rendelkezik. A rendelet alapján a felnőttoktatásban - a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók kivételével - első alkalommal a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában volt kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni, tehát a 2010. május-júniusi vizsgaidőszaktól kezdődően már minden vizsgázó számára kötelező az idegen nyelvi érettségi vizsga.

8. Iskolánkban két nem magyar anyanyelvű és nem magyar állampolgárságú diák is van. Tehetnek-e ők magyar nyelv és irodalom vizsga helyett vagy választott tantárgyként (esetleg idegen nyelv helyett) magyar mint idegen nyelv tantárgyból érettségi vizsgát. Ha igen, iskolánknak milyen felkészítési kötelezettsége van?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendlelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 6. § (6) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar, továbbá az, aki a középiskolai tanulmányi befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési rendszerben végzett, a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyarból, mint idegen nyelvből tehet kötelező érettségi vizsgát.

A magyar nyelv és irodalom a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, az érettségi vizsgaszabályzata értelmében kötelező vizsgatárgy. A vizsgaszabályzat a magyar, mint idegen nyelv vizsgatárgy választását az érettségin kizárólag abban az esetben engedélyezi, ha azt az arra jogosult személy a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett választja. Ennek megfelelően a vizsgára bocsátás feltétele a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgára való jogosultság, azaz magyar nyelv és irodalomból a teljes képzési időre előírt év végi osztályzatok megszerzése.

A magyar nyelv és irodalom tanulása azok számára is kötelező, akik nem magyar anyanyelvűek, nem magyar állampolgárok, de magyar közoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat. Számukra lehetőség van egyéni követelmények meghatározására, egyéni ütemterv szerinti haladás előírására, a hagyományos értékeléstől, osztályozástól való eltérésre. Álláspontunk szerint azonban nincs lehetőség arra, hogy valaki úgy szerezzen magyar iskolai bizonyítványt, hogy semmiféle módon nem tanul magyar nyelv és irodalmat.

A tanulónak – a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyat kivéve – minden szempontból ugyanazt az érettségi vizsgát kell letennie, mint a magyar állampolgárságú vizsgázóknak. Tehát magyar mint idegen nyelvből, matematikából, történelemből, idegen nyelvből (ez lehet a vizsgázó anyanyelve is, ha ezt a nyelvet tanulta a középiskolai tanulmányai során, és teljesítette a vizsgára bocsátás követelményeit), és egy választott vizsgatárgyból kell legalább elégséges osztályzatot szereznie az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez. Tehát a magyar mint idegen nyelv vizsgája sem az idegen nyelv, sem az ötödik, választott tárgy vizsgáját nem helyettesíti.

9. Fiam magyar állampolgár, de anyanyelve az angol. Csak három éve tanul Magyarországon, ezért az volna a kérdésem, hogy lehetne-e a magyar helyett valami másból érettségiznie?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése értelmében a nem magyar állampolgárságú és nem magyar anyanyelvű tanulók, továbbá azok, akik a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar közoktatási rendszerben végeztek a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát. Mivel gyermeke esetében a fent leírt két feltétel közül egyik sem teljesül, kötelező számára magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból érettségi vizsgát tennie.

10. Magyar egynyelvű gimnáziumi tanulóként módomban áll-e idegen nyelven érettségit tenni (angol nyelvű fizika érettségi)? Amennyiben igen, egyenlő értékűnek minősített-e az így elért eredményem a magyar nyelvű érettségi eredményével?

Egy adott vizsgatárgyból idegen nyelven érettségi vizsgát csak a két tanítási nyelvű, vagy a nemzetiségi nyelvű oktatást folytató intézmények tanulói tehetnek. Az érettségi vizsga vizsgakövetelményei célnyelven ugyanazok, mint magyar nyelven, és a felsőoktatási felvételi eljárás során ugyanúgy számolják az egyes vizsgatárgyakból célnyelven tett vizsgák esetében a szerzett pontokat, mint a magyar nyelvűek esetén.

11. Angol-magyar két tanítási nyelvű osztályba járó diák vagyok. A két tanítási nyelvű osztályba járó diákok számára kötelező-e a célnyelvből emelt szinten és másik két tantárgyból középszinten célnyelven érettségizni (két tanítási nyelvű érettségi), vagy választhatják a "hagyományos" magyar érettségit?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 53. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján a vizsgázóknak - amennyiben a két tanítási nyelvű oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig - mindenképpen a két tanítási nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk. Tehát kötelező idegen nyelv a célnyelv, továbbá a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből - annak valamennyi tételéből - célnyelven kell vizsgázniuk. (Vagyis a tanulók nem választhatják azt, hogy "lemondanak" a két tanítási nyelvű érettségi vizsgáról, számukra kötelező a két tanítási nyelvű vizsgarend szerint vizsgázni.)
A vizsgázó saját maga választhatja meg a célnyelvi vizsga szintjét, valamint, hogy a célnyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz célnyelven érettségi vizsgát.

12. Kéttannyelvű gimnáziumba jártam és az angol emelt szintűm 59% lett, ezért nem kaptam meg a felsőfokú nyelvvizsgát. A kérdésem az lenne, ha újra érettségizem emelt szinten angol nyelvből, elérem a 60%-ot, akkor megkapom a felsőfokú nyelvvizsgát angolból?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet egyértelműen meghatározza, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa minősül nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak. Tehát abban az esetben, ha Ön már megszerezte az érettségi bizonyítványát, és egy későbbi vizsgaidőszakban legalább 60 százalékos eredménnyel teljesíti emelt szinten az idegen nyelvi érettségi vizsgát, a két "vizsgaeredményét" nem vonhatja össze, és nem kaphat felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványt. (Az "új" érettségi vizsga eredményéről egy tanúsítványt állítanak a ki a vizsgázó számára, az "új" érettségi vizsga eredményét nem vezetik be a vizsgázó már meglévő érettségi bizonyítványába.) Amennyiben ennek a vizsgának minden vizsgarészét sikeresen teljesíti és legalább 60 százalékos eredményt ér el, a vizsgáról kiállított tanúsítványa középfokú komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak fog minősülni.

13. Rövidíthetek-e a jelentkezési lapon, ha nem fér ki valamilyen adatom?

Egyértelmű, közkeletű rövidítések tehetők. Így például az utca szó rövidíthető "u."-nak, vagy a gimnázium "gimn."-nek, az iskola "isk."-nek. Rövidítés használata előtt, kérjük, mindig gondolja át, hogy érthető és egyértelmű lesz-e úgy a beírt szöveg.

14. Bármelyik vizsgatárgyból lehet emelt szintű érettségi vizsgát tenni?

Nem, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61/A. §-a szerint a 2011. év május-júniusi vizsgaidőszaktól kezdődően emelt szintű érettségi vizsga csak abból a vizsgatárgyból tehető, amely - mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgy - a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szerepel. Az emelt szinten választható vizsgatárgyak listájamegtalálható honlapunkon.

16. Hallottam, hogy az érettségi letételéhez 60 óra közmunka teljesítése lesz szükséges, és az iránt érdeklődnék, hogy pontosan mikortól.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. § (4) bekezdése szerint: "Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető."

E törvény 97. § (2) bekezdése szerint: "Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni."

17. Mik lesznek a legfontosabb változások az érettségi rendszerben 2014-től az előrehozott és a szintemelő érettségi vizsgákkal kapcsolatban?

Az érettségi vizsgákat 2014. január 1-jétől érintő változások a következők:

·         Előrehozott érettségi vizsgát a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában lehet tenni, és csak magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből és informatikából. (Tehát az október-novemberi vizsgaidőszakban 2014-től nem lesz lehetőség előrehozott érettségi vizsgára jelentkezni.)

·         A sikertelen előrehozott érettségi vizsga vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett sikertelen szintemelő érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet majd jelentkezni.

·         Szintemelő érettségi vizsgát a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt (vagyis a középiskola utolsó évfolyamának elvégzése előtt) csak informatikából és csak magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvből lehet tenni. Erre az október-novemberi és a május- júniusi vizsgaidőszakban is lehetőség lesz.

·         Szintemelő érettségi vizsgát a május-júniusi vizsgaidőszakban bármelyik vizsgatárgyból lehet tenni, de csak abban az esetben, ha a vizsgázó a középiskolai tanulmányait a vizsgaidőszak kezdete előtt sikeresen befejezte (vagyis az év végén nem bukott meg egyetlen tantárgyból sem).

·        

18. Gyermekem a 2013. október-novemberi vizsgaidőszakban előrehozott érettségi vizsgát szeretne tenni kémiából középszinten. Ha ez sikerül neki, a 2014. május-júniusi vizsgaidőszakban a rendes vizsgákkal együtt tehet-e ebből a vizsgatárgyból szintemelő érettségi vizsgát?

Az előrehozott érettségi vizsgával és a szintemelő érettségi vizsgával kapcsolatos legfontosabb változások 2014. január 1-jétől lépnek hatályba, tehát a 2013. október-novemberi vizsgaidőszakig még minden vizsgatárgyból lehet előrehozott és szintemelő érettségi vizsgát tenni.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 9. § (6) bekezdésének 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. A tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szintemelő érettségi vizsgát a 12. § (1) bekezdésében meghatározott magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből, továbbá informatikából lehet tenni.

Az idézett jogszabály annyit rögzít, hogy a tanulói jogviszony alatt, és a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szintemelő érettségi vizsgát csak informatikából és magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvből lehet tenni. Ha az utolsó évfolyamos tanuló minden tantárgyból befejezi az utolsó tanévet, rendelkezik még tanulói jogviszonnyal, és a középiskolai tanulmányait is teljesen befejezte, tehát nem vonatkozik rá az a megkötés, hogy csak informatikából és magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvből tehet szintemelő érettségi vizsgát, így bármelyik vizsgatárgyból megteheti ezt. Tehát a fentiek értelmében 2014. január 1-jét követően a május-júniusi vizsgaidőszakban bármelyik vizsgatárgyból lehet szintemelő érettségi vizsgát tenni, de csak abban az esetben, ha a vizsgázó középiskolai tanulmányait a vizsgaidőszak kezdete előtt sikeresen befejezi (azaz az év végén nem bukik meg egyetlen tantárgyból sem).

19. Jelenleg OKJ-s képzésre járok, van tanulói jogviszonyom. Magyar nyelv és irodalomból szeretnék emelt szintű érettségi vizsgát tenni, kell-e fizetnem az új érettségi vizsgáért?

Ha a jelentkező rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, minden esetben meg kell fizetnie a felmerülő vizsgadíjat.

A fizetendő vizsgadíj összege:

·         Ha a jelentkező vizsgajelentkezését egy kormányhivatalba nyújtja be, a középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2014-ben 15 000 Ft).

·         Az emelt szintű érettségi vizsgáért minden vizsgadíjra kötelezett jelentkezőnek az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2014-ben 25 000 Ft).

·        

Ha jelentkező a középszintű vizsgajelentkezését egy középiskolába nyújtja be, úgy a középszintű vizsga fent meghatározott vizsgadíját a középiskolának kell befizetni. Emelt szintű vizsgajelentkezés esetén a vizsga díját minden esetben az Oktatási Hivatalnak kell befizetni. A fenti összegek vizsgatárgyanként értendőek.

A vizsgadíj befizetését igazoló dokumentumot a jelentkezési lap mellékleteként kell benyújtani.

Forrás: www.oktatas.hu

1. Ha a vizsgázó a középszintű magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségin az egyik tételéről, pl. nyelvtanból nem tud semmit, akkor póttételt csak nyelvtanból húz-e, vagy irodalomból is, bár abból szépen felelt.

A vizsgaleírás szerint a magyar nyelv és irodalom szóbeli vizsgájának értékelésekor együtt kell értékelni a két tételkifejtést (egy irodalomtétel kifejtése és egy magyar nyelvi tétel kifejtése). Az elhangzott két tételkifejtés után a tartalomra, illetve az előadásmódra adott pontok alapján dől el, hogy szükséges-e póttételt húzatni. Póttétel esetén egy újabb irodalmi és egy újabb magyar nyelvi tételt kell kifejtenie a vizsgázónak. Ekkor ezt a két tételkifejtést ismét együtt kell értékelni, tartalmi szempontból, illetve az előadásmód tekintetében.

2. Segítségüket szeretném kérni azzal kapcsolatban, hogy milyen könyvekkel lehet felkészülni az emelt szintű érettségi vizsgára. Én 2004-ben érettségiztem, így most elég tanácstalan vagyok. Nagyon megköszönném, ha elküldenék a leggyakrabban használt tankönyvek címeit.

Tankönyvet, jegyzetet ajánlani nem tudunk, de valamennyi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelménye és vizsgaleírása megtalálható az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben. A rendelet letölthető az Oktatási Hivatal honlapjáról www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Jogszabályok, közlemények menüpont).

A vizsgakövetelmények tartalmazzák a közép- és emelt szintű követelményeket. A vizsgaleírások az egyes vizsgarészek tartalmi szerkezetét, a feladatsorok, a tételek jellemzőit, az értékeléssel kapcsolatos tudnivalókat ismertetik mindkét szinten.

Az érettségi vizsga részletes követelményei mellett a felkészülésben további segítséget jelenthetnek az OH honlapján (www.oktatas.hu / Érettségi / Központi írásbeli feladatsorok, javítási-értékelési útmutatók) szereplő (a kétszintű érettségi vizsga bevezetése óta szervezett vizsgaidőszakban megírt) feladatsorok.

Továbbá az OH honlapján megtalálhatók az egyes vizsgatárgyak szóbeli tételeinek azon részei is, amelyek a jogszabályok alapján nyilvánosságra hozhatók. (Az egyes vizsgatárgyak esetében a fent említett rendelet határozza meg, hogy mi hozható nyilvánosságra a szóbeli vizsgára.)

3. Hány év tanulása után lehet érettségi vizsgát tenni egy tantárgyból?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettség bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. A kétszintű érettségi vizsga bevezetésével megszűnt az a feltétel, hogy a tanuló csak akkor jelentkezhet érettségi vizsgára, ha legalább két évig, heti két órában tanulta az adott tantárgyat. Tehát a tanuló akár olyan vizsgatárgyból is jelentkezhet érettségi vizsgára, amelyet (ha az iskola helyi tantervében ezt így határozza meg) egy évig, heti egy órában tanult. További lehetőség az is, hogy az érettségi vizsgára jelentkező - függetlenül attól, milyen szintű érettségi vizsgára készült fel - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét azon vizsgatárgyak esetében, amelyekből közép- és emelt szinten is lehet vizsgát tenni.

A vizsgatárgy követelményeinek teljesítése lehetséges több helyi tantárgy követelményeinek együttes teljesítésével vagy egy helyi tantárgy részeként is. Mindezt azonban a középiskola pedagógiai programjában kell rögzíteni, meghatározva, hogy melyik helyi tantárgy követelményeinek teljesítésével mely vizsgatárgyból teljesíthetők a vizsgára bocsátás feltételei.

A vizsgafajták egy speciális körét alkotják az előrehozott vizsgák, amelyeknek főbb szabályai a következők:
Előrehozott érettségi vizsgát a tanulók – a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesítése esetén – csak a középiskolai tanulmányaik várható teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában tehetnek, és csak a magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből, illetve informatikából. A sikertelen előrehozott érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet jelentkezni.

4. Azokból a tárgyakból, amelyekből angol nyelven érettségizem (történelem, földrajz vagy biológia), mik a követelmények, és a felsőoktatási felvételi eljárás során elfogadják-e az angol nyelven tett történelem érettségit?

Az érettségi vizsga vizsgakövetelményei célnyelven ugyanazok, mint magyar nyelven, és a felsőoktatási felvételi eljárás során ugyanúgy számolják az egyes vizsgatárgyakból célnyelven tett vizsgák esetében a szerzett pontokat, mint a magyar nyelvűek esetén.

5. Az angol nyelvű informatika érettségi vizsgán kötelező-e az angol nyelvű szoftverek használata?

A vizsgázó a vizsgafeladatokat angol nyelven kapja, de olyan szoftver környezetben vizsgázik, amilyent a vizsgáztató helyszín (középszinten a saját iskola, emelt szinten a területileg illetékes kormányhivatal oktatási főosztálya által kijelölt helyszín) biztosít számára.

6. Szeretném megkérdezni, hogy weblapszerkesztéshez csak azok a programok használhatóak, amik a szoftverlistán fenn vannak, vagy esetleg használható-e más ingyenes webszerkesztő program.

Az informatika érettségi vizsgatárgy részletes követelményeit és vizsgaleírását a 40/2002. OM rendelet szabályozza. Az érettségi vizsgán használható szoftverekkel kapcsolatban a következők olvashatók, középszintű vizsga esetén: "A vizsgázó a vizsgát megelőző tanévben központilag jóváhagyott (az iskola által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat."

Tehát középszinten a vizsgáztató intézménynek kell a szoftverlistát meghirdetnie még a vizsgát megelőző tanévben. Az Oktatási Hivatal honlapján közzétett szoftverlista középszinten az iskolák számára csak egy ajánlás. Ezekkel a programokkal az érettségi vizsga feladatai közel azonos feltételekkel (nehézség, időigény) oldhatók meg. Ezt a szoftverkínálatot a vizsgáztató intézmény – a saját maga által szervezett középszintű gyakorlati vizsgákon – módosíthatja, bővítheti és szűkítheti lehetőségeinek megfelelően.

Az Oktatási Hivatal által kiadott szoftverlista azon vizsgázókra nézve kötelező, akik emelt szinten vizsgáznak, vagy a kormányhivataloknál jelentkeztek középszintű vizsgára.

Az operációs rendszer és az irodai szoftvercsomag kiválasztásával, minden olyan szoftvert használhat a vizsgázó ami az adott két szoftvercsomag alapértelmezett telepítése által kerül a gépre. A Windows rendszerben található Wordpad, Notepad, a Microsoft Office részét képező Word, Excel, PowerPoint programok mindegyike alkalmas weblapok elkészítésére. Az érettségi feladatok megfelelő ismeretekkel ezen programokkal illetve programok kombinációjával is megoldhatók. Ezek a szoftverek valóban nem elsősorban webszerkesztésre használatosak, de némi kötöttséggel arra is alkalmasak.

A vizsgázónak az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor kell választania a rendelkezésre álló programok közül. Erre egy külön formanyomtatvány áll a vizsgázók rendelkezésére.

7. Szeretném megkérdezni, hogy gyermekem hol tehet érettségi vizsgát testnevelésből. Idén érettségizik és az iskola a profilja miatt nem alkalmas testnevelés érettségi lebonyolítására. Hogyan tud gyermekem érettségit tenni ebből a tantárgyból? Köteles-e az iskola biztosítani a lehetőséget, hogy ebből a tárgyból is érettségizhessen?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján tanulói igény esetén a középiskola köteles megszervezni az érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel (emelt szintű érettségi vizsga esetében pedig fogadni a jelentkezést). Tehát abban az esetben, ha gyermeke középiskolájában oktatják a testnevelés tantárgyat, a középiskola köteles megszervezni (akár 1 vizsgázó számára is) testnevelés vizsgatárgyból a középszintű érettségi vizsgát.

8. A középszintű idegen nyelvi írásbeli érettségi vizsgán a négy részből összesen kell-e 12%-ot elérni, vagy mind a négy részből külön-külön el kell érni a minimális 12%-ot?

Az idegen nyelvi vizsgák középszinten 2 vizsgarészből, az emelt szinten pedig 5 vizsgarészből állnak. Tehát a 12%-os küszöbszintet a középszintű vizsgán az írásbeli vizsga egészében és a szóbeli vizsgán külön-külön kell elérni.

Az emelt szinten azonban mind az öt vizsgarész esetében külön-külön el kell érni a 12%-ot.

9. Én felnőttoktatásban veszek részt. Az lenne a kérdésem, hogy a magyar irodalom és nyelvtan, a matematika és a történelem mellett kötelező-e idegen nyelvből is érettségi vizsgát tenni.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61. § (12) bekezdése szerint a felnőttoktatásban minden vizsgázónak kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie.

10. Az írásbeli és szóbeli milyen arányban számít a százalékos eredményben?

Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek arányára nincs általános szabály, ez vizsgatárgyanként változik. Az egyes vizsgatárgyak szabályozását az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza. (A rendelet megtalálható a www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Jogszabályok, közlemények oldalon.) A százalékos eredmény meghatározásához az egyes vizsgarészeken elért pontszámok összegét kell az összesen elérhető maximális pontszámhoz viszonyítani.

11. Idegen nyelvből emelt szinten előrehozott érettségi vizsgát tettem, amelynek az eredménye 60 százalék feletti lett. Érdeklődnék, hogy hogyan kérvényezhetem az ehhez tartozó nyelvvizsga-bizonyítványt?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 45. § (4) bekezdése alapján a vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon,

·         ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,

·         40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül. Az érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány záradékában kell szerepelnie annak, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa vagy tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat.

·        

·        

A vizsgaszabályzat egyértelműen fogalmaz, csak az érettségi bizonyítvány (tanúsítvány) egyenértékű a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Ha Ön az adott idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett, az előrehozott érettségi vizsga eredményéről egy törzslapkivonatot kap (a törzslapkivonat nem egyenértékű a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal), és az ezen szereplő eredményt vezetik majd be az érettségi bizonyítványába, és ebben a dokumentumban fog szerepelni záradékként a nyelvvizsga egyenértékűség.

12. A 2010. október-novemberi vizsgaidőszakban előrehozott érettségi vizsgára jelentkeztem emelt szinten művészettörténetből. Sajnos az érettségi vizsgán betegségem miatt nem tudtam részt venni, ezért a vizsgabizottság pótló érettségi vizsgára utasított. Szerettem volna a 2011. május-júniusi vizsgaidőszakban emelt szinten újra jelentkezni művészettörténet vizsgatárgyból érettségi vizsgára, de a középiskolámban arról tájékoztattak, hogy erre már nincs lehetőségem, csak középszinten tehetek abból a vizsgatárgyból érettségi vizsgát. Valóban így van ez?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61/A. §-a alapján a 2011. év május-júniusi vizsgaidőszaktól kezdődően emelt szintű érettségi vizsga abból a vizsgatárgyból tehető, amely - mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgy - a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szerepel. Fontos, hogy azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből már nem lehet emelt szintű érettségi vizsgát tenni, a vizsgázó abban az esetben sem jelentkezhet emelt szintű érettségi vizsgára, ha egy korábbi vizsgaidőszakban az adott vizsgatárgyból emelt szinten kezdte meg az érettségi vizsgát, de javító vagy pótló érettségi vizsgára utasították.

13. Matematikából középszinten 16 százalékos eredményt értem el az írásbeli vizsgán, ezért szóbeli vizsgát is tennem kell. Ha a szóbeli vizsgán nagyon gyengén szerepelek, húzathatnak velem póttételt?

Ha a vizsgázó középszintű matematika vizsgatárgyból az írásbeli vizsga során elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. A középszintű matematika vizsgatárgy szóbeli vizsgáján a szóbeli vizsgára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát abban az esetben, ha a vizsgázó feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, a vizsgázóval póttételt kell húzatni.

14. Utazás és turizmusból szeretnék ötödik tárgyként érettségizni. Az osztályfőnököm azt mondta, hogy ezt már nem lehet. Igaz ez?

Igen. A 2013/2014. tanév május–júniusi vizsgaidőszaktól kezdődően az utazás és turizmus választható közismereti vizsgatárgyból csupán az öt (kötelező és kötelezően választandó) vizsgatárgyon felüli, szabadon választott (hatodik) vizsgatárgyként tehető érettségi vizsga.

15. A 2014. május-júniusi vizsgaidőszakban tehetek érettségi vizsgát szlovén nemzetiségi nyelvből?

A 2013/2014. tanév október-novemberi vizsgaidőszaka volt az utolsó, amikor a német nemzetiségi nyelv, a horvát nemzetiségi nyelv, valamint a szlovén nemzetiségi nyelv vizsgatárgyakból érettségi vizsgát lehetett tenni. A 2014. május-júniusi vizsgaidőszakától a nemzetiségi nyelvet tanulók az adott nemzetiség nyelvéből, mint idegen nyelv (német nyelv, horvát nyelv, szlovén nyelv) vizsgatárgyból jelentkezhetnek érettségi vizsgára. Előfordulhat, hogy bár a vizsgázó számára német nemzetiségi nyelv, vagy horvát nemzetiségi nyelv, vagy szlovén nemzetiségi nyelv vizsgatárgyból valamely korábbi vizsgaidőszakban engedélyezték a pótló vagy javító vizsga letételét, ennek ellenére a vizsgatárgyak megszűnése miatt ezekből a vizsgatárgyakból már nincs lehetőség a pótló vagy javító vizsga letételére.

A középszintű szóbeli érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelvet tanulók számára készített tételsorba az intézmény pedagógiai programja alapján a nemzetiségi nyelvoktatás részét képező nemzetiségi ismereteiket is be kell építeni.

16. Művészeti középiskolában tanulok, és úgy hallottam, hogy már nem minden művészeti tárgyból lehet majd érettségi vizsgát tenni. Igaz ez?

Valóban, a 2014. május-júniusi vizsgaidőszakban már nem lehet érettségi vizsgát tenni a következő vizsgatárgyakból:

·         ábrázoló és művészeti geometria,

·         magyar népzene alapjai,

·         hangtani és akusztikai ismeretek,

·         hangkultúra.

·        

Előfordulhat, hogy bár a vizsgázó számára ábrázoló és művészeti geometria, vagy magyar népzene alapjai, vagy hangtani és akusztikai ismeretek, vagy hangkultúra vizsgatárgy(ak)ból valamely korábbi vizsgaidőszakban engedélyezték a pótló vagy javító vizsga letételét, ennek ellenére a vizsgatárgyak megszűnése miatt ezekből a vizsgatárgyakból már nincs lehetőség a pótló vagy javító vizsga letételére.

A művészettörténet és népművészet vizsgatárgyakból választható közismereti vizsgatárgyként továbbra is lehet vizsgázni.

17. Valóban lehet pszichológia vizsgatárgyból érettségi vizsgát tenni?

Igen, a 2015. május-júniusi vizsgaidőszakban lesz erre először lehetőség.

18. Az egyedileg akkreditált vizsgatárgyak mikor fognak megszűnni?

Az akkreditált érettségi vizsgatárgyakból a 2014. október–novemberi vizsgaidőszakban lehet utoljára érettségi vizsgát tenni. Ezt követően erre már nem lesz lehetőség.

19. Milyen feltételekkel lehet vizsgát tenni magyar mint idegen nyelvből?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendlelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 6. § (6) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar, továbbá az, aki a középiskolai tanulmányi befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési rendszerben végzett, a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyarból, mint idegen nyelvből tehet kötelező érettségi vizsgát. Kettős állampolgárság esetén a vizsgázóra a magyar állampolgárokra érvényes szabályozás vonatkozik.

A magyar nyelv és irodalom a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, az érettségi vizsgaszabályzata értelmében kötelező vizsgatárgy. A vizsgaszabályzat a magyar, mint idegen nyelv vizsgatárgy választását az érettségin kizárólag abban az esetben engedélyezi, ha azt az arra jogosult személy a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett választja. Ennek megfelelően a vizsgára bocsátás feltétele a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgára való jogosultság, azaz magyar nyelv és irodalomból a teljes képzési időre előírt év végi osztályzatok megszerzése.

A magyar nyelv és irodalom tanulása azok számára is kötelező, akik nem magyar anyanyelvűek, nem magyar állampolgárok, de magyar közoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat. Számukra lehetőség van egyéni követelmények meghatározására, egyéni ütemterv szerinti haladás előírására, a hagyományos értékeléstől, osztályozástól való eltérésre. Álláspontunk szerint azonban nincs lehetőség arra, hogy valaki úgy szerezzen magyar iskolai bizonyítványt, hogy semmiféle módon nem tanul magyar nyelv és irodalmat.

A nem magyar állampolgárságú és nem magyar anyanyelvű vizsgázónak – a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyat kivéve – minden szempontból ugyanazt az érettségi vizsgát kell letennie, mint a magyar állampolgárságú vizsgázóknak. Tehát magyar mint idegen nyelvből, matematikából, történelemből, idegen nyelvből (ez lehet a vizsgázó anyanyelve is, ha ezt a nyelvet tanulta a középiskolai tanulmányai során, és teljesítette a vizsgára bocsátás követelményeit), és egy választott vizsgatárgyból kell legalább elégséges osztályzatot szereznie az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez. Tehát a magyar mint idegen nyelv vizsgája sem az idegen nyelv, sem az ötödik, választott tárgy vizsgáját nem helyettesíti.

Tekintettel arra, hogy a vizsgaszabályzat szerint a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy az érettségin kizárólag abban az esetben engedélyezett, ha azt a jelentkező a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett választja, nincs arra lehetőség, hogy a vizsgázó ebből a vizsgatárgyból előrehozott vizsga letételére jelentkezzen.

A magyar mint idegen nyelv vizsgatárból csak magyar mint idegen nyelv szakos tanár vizsgáztathat .

Forrás: www.oktatas.hu

1. Ha a vizsgázó a középszintű magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségin az egyik tételéről, pl. nyelvtanból nem tud semmit, akkor póttételt csak nyelvtanból húz-e, vagy irodalomból is, bár abból szépen felelt.

A vizsgaleírás szerint a magyar nyelv és irodalom szóbeli vizsgájának értékelésekor együtt kell értékelni a két tételkifejtést (egy irodalomtétel kifejtése és egy magyar nyelvi tétel kifejtése). Az elhangzott két tételkifejtés után a tartalomra, illetve az előadásmódra adott pontok alapján dől el, hogy szükséges-e póttételt húzatni. Póttétel esetén egy újabb irodalmi és egy újabb magyar nyelvi tételt kell kifejtenie a vizsgázónak. Ekkor ezt a két tételkifejtést ismét együtt kell értékelni, tartalmi szempontból, illetve az előadásmód tekintetében.

2. Segítségüket szeretném kérni azzal kapcsolatban, hogy milyen könyvekkel lehet felkészülni az emelt szintű érettségi vizsgára. Én 2004-ben érettségiztem, így most elég tanácstalan vagyok. Nagyon megköszönném, ha elküldenék a leggyakrabban használt tankönyvek címeit.

Tankönyvet, jegyzetet ajánlani nem tudunk, de valamennyi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelménye és vizsgaleírása megtalálható az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben. A rendelet letölthető az Oktatási Hivatal honlapjáról www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Jogszabályok, közlemények menüpont).

A vizsgakövetelmények tartalmazzák a közép- és emelt szintű követelményeket. A vizsgaleírások az egyes vizsgarészek tartalmi szerkezetét, a feladatsorok, a tételek jellemzőit, az értékeléssel kapcsolatos tudnivalókat ismertetik mindkét szinten.

Az érettségi vizsga részletes követelményei mellett a felkészülésben további segítséget jelenthetnek az OH honlapján (www.oktatas.hu / Érettségi / Központi írásbeli feladatsorok, javítási-értékelési útmutatók) szereplő (a kétszintű érettségi vizsga bevezetése óta szervezett vizsgaidőszakban megírt) feladatsorok.

Továbbá az OH honlapján megtalálhatók az egyes vizsgatárgyak szóbeli tételeinek azon részei is, amelyek a jogszabályok alapján nyilvánosságra hozhatók. (Az egyes vizsgatárgyak esetében a fent említett rendelet határozza meg, hogy mi hozható nyilvánosságra a szóbeli vizsgára.)

3. Hány év tanulása után lehet érettségi vizsgát tenni egy tantárgyból?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettség bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. A kétszintű érettségi vizsga bevezetésével megszűnt az a feltétel, hogy a tanuló csak akkor jelentkezhet érettségi vizsgára, ha legalább két évig, heti két órában tanulta az adott tantárgyat. Tehát a tanuló akár olyan vizsgatárgyból is jelentkezhet érettségi vizsgára, amelyet (ha az iskola helyi tantervében ezt így határozza meg) egy évig, heti egy órában tanult. További lehetőség az is, hogy az érettségi vizsgára jelentkező - függetlenül attól, milyen szintű érettségi vizsgára készült fel - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét azon vizsgatárgyak esetében, amelyekből közép- és emelt szinten is lehet vizsgát tenni.

A vizsgatárgy követelményeinek teljesítése lehetséges több helyi tantárgy követelményeinek együttes teljesítésével vagy egy helyi tantárgy részeként is. Mindezt azonban a középiskola pedagógiai programjában kell rögzíteni, meghatározva, hogy melyik helyi tantárgy követelményeinek teljesítésével mely vizsgatárgyból teljesíthetők a vizsgára bocsátás feltételei.

A vizsgafajták egy speciális körét alkotják az előrehozott vizsgák, amelyeknek főbb szabályai a következők:
Előrehozott érettségi vizsgát a tanulók – a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesítése esetén – csak a középiskolai tanulmányaik várható teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában tehetnek, és csak a magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből, illetve informatikából. A sikertelen előrehozott érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet jelentkezni.

4. Azokból a tárgyakból, amelyekből angol nyelven érettségizem (történelem, földrajz vagy biológia), mik a követelmények, és a felsőoktatási felvételi eljárás során elfogadják-e az angol nyelven tett történelem érettségit?

Az érettségi vizsga vizsgakövetelményei célnyelven ugyanazok, mint magyar nyelven, és a felsőoktatási felvételi eljárás során ugyanúgy számolják az egyes vizsgatárgyakból célnyelven tett vizsgák esetében a szerzett pontokat, mint a magyar nyelvűek esetén.

5. Az angol nyelvű informatika érettségi vizsgán kötelező-e az angol nyelvű szoftverek használata?

A vizsgázó a vizsgafeladatokat angol nyelven kapja, de olyan szoftver környezetben vizsgázik, amilyent a vizsgáztató helyszín (középszinten a saját iskola, emelt szinten a területileg illetékes kormányhivatal oktatási főosztálya által kijelölt helyszín) biztosít számára.

6. Szeretném megkérdezni, hogy weblapszerkesztéshez csak azok a programok használhatóak, amik a szoftverlistán fenn vannak, vagy esetleg használható-e más ingyenes webszerkesztő program.

Az informatika érettségi vizsgatárgy részletes követelményeit és vizsgaleírását a 40/2002. OM rendelet szabályozza. Az érettségi vizsgán használható szoftverekkel kapcsolatban a következők olvashatók, középszintű vizsga esetén: "A vizsgázó a vizsgát megelőző tanévben központilag jóváhagyott (az iskola által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat."

Tehát középszinten a vizsgáztató intézménynek kell a szoftverlistát meghirdetnie még a vizsgát megelőző tanévben. Az Oktatási Hivatal honlapján közzétett szoftverlista középszinten az iskolák számára csak egy ajánlás. Ezekkel a programokkal az érettségi vizsga feladatai közel azonos feltételekkel (nehézség, időigény) oldhatók meg. Ezt a szoftverkínálatot a vizsgáztató intézmény – a saját maga által szervezett középszintű gyakorlati vizsgákon – módosíthatja, bővítheti és szűkítheti lehetőségeinek megfelelően.

Az Oktatási Hivatal által kiadott szoftverlista azon vizsgázókra nézve kötelező, akik emelt szinten vizsgáznak, vagy a kormányhivataloknál jelentkeztek középszintű vizsgára.

Az operációs rendszer és az irodai szoftvercsomag kiválasztásával, minden olyan szoftvert használhat a vizsgázó ami az adott két szoftvercsomag alapértelmezett telepítése által kerül a gépre. A Windows rendszerben található Wordpad, Notepad, a Microsoft Office részét képező Word, Excel, PowerPoint programok mindegyike alkalmas weblapok elkészítésére. Az érettségi feladatok megfelelő ismeretekkel ezen programokkal illetve programok kombinációjával is megoldhatók. Ezek a szoftverek valóban nem elsősorban webszerkesztésre használatosak, de némi kötöttséggel arra is alkalmasak.

A vizsgázónak az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor kell választania a rendelkezésre álló programok közül. Erre egy külön formanyomtatvány áll a vizsgázók rendelkezésére.

7. Szeretném megkérdezni, hogy gyermekem hol tehet érettségi vizsgát testnevelésből. Idén érettségizik és az iskola a profilja miatt nem alkalmas testnevelés érettségi lebonyolítására. Hogyan tud gyermekem érettségit tenni ebből a tantárgyból? Köteles-e az iskola biztosítani a lehetőséget, hogy ebből a tárgyból is érettségizhessen?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján tanulói igény esetén a középiskola köteles megszervezni az érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel (emelt szintű érettségi vizsga esetében pedig fogadni a jelentkezést). Tehát abban az esetben, ha gyermeke középiskolájában oktatják a testnevelés tantárgyat, a középiskola köteles megszervezni (akár 1 vizsgázó számára is) testnevelés vizsgatárgyból a középszintű érettségi vizsgát.

8. A középszintű idegen nyelvi írásbeli érettségi vizsgán a négy részből összesen kell-e 12%-ot elérni, vagy mind a négy részből külön-külön el kell érni a minimális 12%-ot?

Az idegen nyelvi vizsgák középszinten 2 vizsgarészből, az emelt szinten pedig 5 vizsgarészből állnak. Tehát a 12%-os küszöbszintet a középszintű vizsgán az írásbeli vizsga egészében és a szóbeli vizsgán külön-külön kell elérni.

Az emelt szinten azonban mind az öt vizsgarész esetében külön-külön el kell érni a 12%-ot.

9. Én felnőttoktatásban veszek részt. Az lenne a kérdésem, hogy a magyar irodalom és nyelvtan, a matematika és a történelem mellett kötelező-e idegen nyelvből is érettségi vizsgát tenni.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61. § (12) bekezdése szerint a felnőttoktatásban minden vizsgázónak kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie.

10. Az írásbeli és szóbeli milyen arányban számít a százalékos eredményben?

Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek arányára nincs általános szabály, ez vizsgatárgyanként változik. Az egyes vizsgatárgyak szabályozását az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza. (A rendelet megtalálható a www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Jogszabályok, közlemények oldalon.) A százalékos eredmény meghatározásához az egyes vizsgarészeken elért pontszámok összegét kell az összesen elérhető maximális pontszámhoz viszonyítani.

11. Idegen nyelvből emelt szinten előrehozott érettségi vizsgát tettem, amelynek az eredménye 60 százalék feletti lett. Érdeklődnék, hogy hogyan kérvényezhetem az ehhez tartozó nyelvvizsga-bizonyítványt?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 45. § (4) bekezdése alapján a vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon,

·         ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,

·         40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül. Az érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány záradékában kell szerepelnie annak, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa vagy tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat.

·        

·        

A vizsgaszabályzat egyértelműen fogalmaz, csak az érettségi bizonyítvány (tanúsítvány) egyenértékű a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Ha Ön az adott idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett, az előrehozott érettségi vizsga eredményéről egy törzslapkivonatot kap (a törzslapkivonat nem egyenértékű a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal), és az ezen szereplő eredményt vezetik majd be az érettségi bizonyítványába, és ebben a dokumentumban fog szerepelni záradékként a nyelvvizsga egyenértékűség.

12. A 2010. október-novemberi vizsgaidőszakban előrehozott érettségi vizsgára jelentkeztem emelt szinten művészettörténetből. Sajnos az érettségi vizsgán betegségem miatt nem tudtam részt venni, ezért a vizsgabizottság pótló érettségi vizsgára utasított. Szerettem volna a 2011. május-júniusi vizsgaidőszakban emelt szinten újra jelentkezni művészettörténet vizsgatárgyból érettségi vizsgára, de a középiskolámban arról tájékoztattak, hogy erre már nincs lehetőségem, csak középszinten tehetek abból a vizsgatárgyból érettségi vizsgát. Valóban így van ez?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61/A. §-a alapján a 2011. év május-júniusi vizsgaidőszaktól kezdődően emelt szintű érettségi vizsga abból a vizsgatárgyból tehető, amely - mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgy - a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szerepel. Fontos, hogy azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből már nem lehet emelt szintű érettségi vizsgát tenni, a vizsgázó abban az esetben sem jelentkezhet emelt szintű érettségi vizsgára, ha egy korábbi vizsgaidőszakban az adott vizsgatárgyból emelt szinten kezdte meg az érettségi vizsgát, de javító vagy pótló érettségi vizsgára utasították.

13. Matematikából középszinten 16 százalékos eredményt értem el az írásbeli vizsgán, ezért szóbeli vizsgát is tennem kell. Ha a szóbeli vizsgán nagyon gyengén szerepelek, húzathatnak velem póttételt?

Ha a vizsgázó középszintű matematika vizsgatárgyból az írásbeli vizsga során elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. A középszintű matematika vizsgatárgy szóbeli vizsgáján a szóbeli vizsgára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát abban az esetben, ha a vizsgázó feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, a vizsgázóval póttételt kell húzatni.

14. Utazás és turizmusból szeretnék ötödik tárgyként érettségizni. Az osztályfőnököm azt mondta, hogy ezt már nem lehet. Igaz ez?

Igen. A 2013/2014. tanév május–júniusi vizsgaidőszaktól kezdődően az utazás és turizmus választható közismereti vizsgatárgyból csupán az öt (kötelező és kötelezően választandó) vizsgatárgyon felüli, szabadon választott (hatodik) vizsgatárgyként tehető érettségi vizsga.

15. A 2014. május-júniusi vizsgaidőszakban tehetek érettségi vizsgát szlovén nemzetiségi nyelvből?

A 2013/2014. tanév október-novemberi vizsgaidőszaka volt az utolsó, amikor a német nemzetiségi nyelv, a horvát nemzetiségi nyelv, valamint a szlovén nemzetiségi nyelv vizsgatárgyakból érettségi vizsgát lehetett tenni. A 2014. május-júniusi vizsgaidőszakától a nemzetiségi nyelvet tanulók az adott nemzetiség nyelvéből, mint idegen nyelv (német nyelv, horvát nyelv, szlovén nyelv) vizsgatárgyból jelentkezhetnek érettségi vizsgára. Előfordulhat, hogy bár a vizsgázó számára német nemzetiségi nyelv, vagy horvát nemzetiségi nyelv, vagy szlovén nemzetiségi nyelv vizsgatárgyból valamely korábbi vizsgaidőszakban engedélyezték a pótló vagy javító vizsga letételét, ennek ellenére a vizsgatárgyak megszűnése miatt ezekből a vizsgatárgyakból már nincs lehetőség a pótló vagy javító vizsga letételére.

A középszintű szóbeli érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelvet tanulók számára készített tételsorba az intézmény pedagógiai programja alapján a nemzetiségi nyelvoktatás részét képező nemzetiségi ismereteiket is be kell építeni.

16. Művészeti középiskolában tanulok, és úgy hallottam, hogy már nem minden művészeti tárgyból lehet majd érettségi vizsgát tenni. Igaz ez?

Valóban, a 2014. május-júniusi vizsgaidőszakban már nem lehet érettségi vizsgát tenni a következő vizsgatárgyakból:

·         ábrázoló és művészeti geometria,

·         magyar népzene alapjai,

·         hangtani és akusztikai ismeretek,

·         hangkultúra.

·        

Előfordulhat, hogy bár a vizsgázó számára ábrázoló és művészeti geometria, vagy magyar népzene alapjai, vagy hangtani és akusztikai ismeretek, vagy hangkultúra vizsgatárgy(ak)ból valamely korábbi vizsgaidőszakban engedélyezték a pótló vagy javító vizsga letételét, ennek ellenére a vizsgatárgyak megszűnése miatt ezekből a vizsgatárgyakból már nincs lehetőség a pótló vagy javító vizsga letételére.

A művészettörténet és népművészet vizsgatárgyakból választható közismereti vizsgatárgyként továbbra is lehet vizsgázni.

17. Valóban lehet pszichológia vizsgatárgyból érettségi vizsgát tenni?

Igen, a 2015. május-júniusi vizsgaidőszakban lesz erre először lehetőség.

18. Az egyedileg akkreditált vizsgatárgyak mikor fognak megszűnni?

Az akkreditált érettségi vizsgatárgyakból a 2014. október–novemberi vizsgaidőszakban lehet utoljára érettségi vizsgát tenni. Ezt követően erre már nem lesz lehetőség.

19. Milyen feltételekkel lehet vizsgát tenni magyar mint idegen nyelvből?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendlelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 6. § (6) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar, továbbá az, aki a középiskolai tanulmányi befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési rendszerben végzett, a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyarból, mint idegen nyelvből tehet kötelező érettségi vizsgát. Kettős állampolgárság esetén a vizsgázóra a magyar állampolgárokra érvényes szabályozás vonatkozik.

A magyar nyelv és irodalom a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, az érettségi vizsgaszabályzata értelmében kötelező vizsgatárgy. A vizsgaszabályzat a magyar, mint idegen nyelv vizsgatárgy választását az érettségin kizárólag abban az esetben engedélyezi, ha azt az arra jogosult személy a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett választja. Ennek megfelelően a vizsgára bocsátás feltétele a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgára való jogosultság, azaz magyar nyelv és irodalomból a teljes képzési időre előírt év végi osztályzatok megszerzése.

A magyar nyelv és irodalom tanulása azok számára is kötelező, akik nem magyar anyanyelvűek, nem magyar állampolgárok, de magyar közoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat. Számukra lehetőség van egyéni követelmények meghatározására, egyéni ütemterv szerinti haladás előírására, a hagyományos értékeléstől, osztályozástól való eltérésre. Álláspontunk szerint azonban nincs lehetőség arra, hogy valaki úgy szerezzen magyar iskolai bizonyítványt, hogy semmiféle módon nem tanul magyar nyelv és irodalmat.

A nem magyar állampolgárságú és nem magyar anyanyelvű vizsgázónak – a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyat kivéve – minden szempontból ugyanazt az érettségi vizsgát kell letennie, mint a magyar állampolgárságú vizsgázóknak. Tehát magyar mint idegen nyelvből, matematikából, történelemből, idegen nyelvből (ez lehet a vizsgázó anyanyelve is, ha ezt a nyelvet tanulta a középiskolai tanulmányai során, és teljesítette a vizsgára bocsátás követelményeit), és egy választott vizsgatárgyból kell legalább elégséges osztályzatot szereznie az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez. Tehát a magyar mint idegen nyelv vizsgája sem az idegen nyelv, sem az ötödik, választott tárgy vizsgáját nem helyettesíti.

Tekintettel arra, hogy a vizsgaszabályzat szerint a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy az érettségin kizárólag abban az esetben engedélyezett, ha azt a jelentkező a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett választja, nincs arra lehetőség, hogy a vizsgázó ebből a vizsgatárgyból előrehozott vizsga letételére jelentkezzen.

A magyar mint idegen nyelv vizsgatárból csak magyar mint idegen nyelv szakos tanár vizsgáztathat .

Forrás: www.oktatas.hu

1. Férjem 49 éves, és most kezdte esti tagozaton a dolgozók gimnáziumában a tanulmányait, mert érettségizni szeretne. Az lenne a kérdésem, hogy neki kell-e idegen nyelvből érettségizni? Diáktársai szerint az érettségi időpontjában már betölti az 50. életévet, ezért nem kell, mert állítólag 40 év felett nem kötelező az idegen nyelv, mint a diplomások esetében.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61. § (12) bekezdése alapján a felnőttoktatásban a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától kezdve minden vizsgázónak kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az életkor miatt az idegen nyelvi érettségi alól nem lehet felmentést kapni, így az Ön férje számára kötelező az idegen nyelvi érettségi vizsga.

Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül az tehet érettségi vizsgát, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Ebben az esetben a vizsgázónak az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.

2. A középiskolai tanulmányaimat egy szakközépiskolában kezdtem el, de 1988-ban a második évfolyam után nem folytattam. Ha érettségiztem volna, idegen nyelvből nem kellett volna érettségiznem. Ha jól értelmezem, nekem ekkor megszűnt a tanulói jogviszonyom, tehát abban az esetben, ha elkezdem újra a középiskolát, nekem nem kell idegen nyelvből érettségi vizsgát tennem?

Ha Ön beiratkozik egy középiskolába, elvégzi a középiskola utolsó évfolyamát, az érettségire való jelentkezéskor tanulói jogviszonyban lesz, tehát Önre az akkor hatályos érettségi követelmények fognak vonatkozni, amelyek jelenleg előírják, hogy az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez idegen nyelvből is teljesítenie kell az érettségi vizsgát.

Forrás: www.oktatas.hu

Szeretnék Önöktől információt kérni arra vonatkozóan, hogy elveszett érettségi bizonyítványomat milyen módon lehet pótolni?

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 96. § (6) bekezdése alapján az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján bizonyítványmásodlat állítható ki. A másodlatért külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének VIII. pontja rendelkezik az illeték összegéről.

A másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola vagy jogutódja, az iskola jogutód nélküli megszűnése esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték. (A másodlatok kiadásának szabályairól a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 114. § (1) – (3) bekezdése rendelkezik.) Ha a dokumentumot kiállító intézmény megszűnt, és nem ismeri a jogutód intézményt, ezzel a kérdésével a területileg illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalhoz fordulhat.

Forrás: www.oktatas.hu

1. Mikor és hol nézhetem meg a kijavított írásbeli dolgozatomat?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 26. § (2) bekezdése szerint az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot - nyolc órát - kell biztosítani.

A megtekintés helyszínéről és időpontjáról az írásbeli vizsga során tájékoztatni kell a vizsgázót.

2. Ma délután megnéztem a kijavított írásbeli dolgozatomat, és úgy látom, hogy a javító tanár nem pontozott rendesen. Hogyan és mikor tudom ezt jelezni?

A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig –adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető.

3. Ha észrevételt nyújtok be az írásbeli dolgozatommal kapcsolatban, akkor az egész dolgozatot újra javítják, vagy csak az általam megjelölt részeket?

Az írásbeli dolgozat felüljavítása során csak az észrevétellel érintett feladatot javítják újra.

4. Ha észrevételt nyújtok be, akkor előfordulhat, hogy csökken a pontszámom?

Az írásbeli dolgozat felüljavítása során csak az észrevétellel érintett feladatot javítják újra, és az érintett feladat felüljavítása során az eredetileg megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni.

5. Érdeklődni szeretnék, hogy pontosan honnan tölthető le az a nyomtatvány, amelyen keresztül észrevételt lehet tenni abban az esetben, ha kevesebb pont került elszámolásra az emelt szintű biológia érettségi feladatlap javításánál?

A vizsgázó a kijavított vizsgadolgozattal kapcsolatos észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – 16.00 óráig – adhatja le a megtekintés helyszínén. Az észrevételnek nincs formai követelménye (nincs központilag meghatározott nyomtatvány, de a vizsgát szervező intézmény biztosíthat ilyen nyomtatványt), és kizárólag a javítási útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetén tehető.

6. A héten írtam meg az emelt szintű vizsgám írásbeli részét. Hol tekinthetem meg a kijavított dolgozatot?

Ha Ön egy középiskolában jelentkezett szintemelő érettségi vizsgára, a kijavított dolgozatát is a jelentkezését fogadó középiskolában tekintheti meg. Ha kormányhivatalban jelentkezett érettségi vizsgára, a megtekintés helyszínét a kormányhivatal határozza meg.

7. Azt szeretném megtudni, hogy ha valaki nem tud elmenni, hogy megnézze az érettségi dolgozatát, küldenek-e neki valamilyen értesítést az eredményről? Vagy hol tudja megnézni azt, hogy hány százalékot teljesített?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése alapján az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó a vizsgát szervező intézmény igazgatója által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – a vizsgát szervező intézmény igazgatójánál adhatja le.

Ha nem tud megjelenni a megtekintésen, egy szabályos meghatalmazással rokona vagy ismerőse is megtekintheti a kijavított dolgozatot. Természetesen a meghatalmazott másolatot is készíthet a dolgozatról.

Ha senki nem nézi meg a dolgozatát, az írásbeli vizsga eredményéről az érettségi vizsgabizottság tájékoztató értekezletén fogják tájékoztatni Önt.

8. Azt szeretném tudni, hogy hová, milyen formában és meddig kell benyújtani, ha emelt szinten érettségizett gyerekünk írásbeli érettségijének átnézése után észrevételünk van?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése a vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – a vizsgát szervező intézmény igazgatójánál adhatja le.

Az észrevételeket a vizsgázó a megtekintés helyszínén adhatja le. (Ha gyermeke egy középiskolában jelentkezett érettségi vizsgára, a vizsgadolgozatot ebben a középiskolájában tekintheti meg, és az észrevételt is itt kell leadnia. Ha gyermeke egy kormányhivatalban jelentkezett érettségi vizsgára, a kormányhivatal által meghatározott helyszínen tekintheti meg a kijavított dolgozatát, és az észrevételt is itt lehet leadni.)

9. Fiam elmondása szerint nem volt minden rendben az érettségi vizsgáján. Hová lehet benyújtani a fellebbezést?

Ha a vizsgázó úgy gondolja, az érettségi vizsgája során jogszabálysértés történt, a vizsgaszabályzat 59. § (1) bekezdése értelmében jogszabálysértésre hivatkozva a vizsgabizottság döntése ellen a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 38. § (7) bekezdése alapján (a vizsgázó jelentkezését fogadó intézmény igazgatójának, de a területileg illetékes kormányhivatalnak címezve) törvényességi kérelmet/fellebbezést nyújthat be. A törvényességi kérelmet/fellebbezést tehát a területileg illetékes kormányhivatal bírálja el. A törvényességi kérelmet/fellebbezést a döntést (tehát az eredmény kihirdetését) követő öt napon belül lehet benyújtani. A törvényességi kérelem/ fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

A törvényességi kérelemnek/fellebbezésnek nincs formai követelménye, géppel vagy kézzel írt papíron is be lehet nyújtani. A törvényességi kérelemnek/fellebbezésnek röviden azokat az indokokat kell tartalmaznia, amelyek a jogszabálysértés tényét igazolják. A törvényességi kérelem/fellebbezés nem illetékköteles. Törvényességi kérelmet/fellebbezést csak jogszabálysértésre hivatkozva lehet benyújtani.

Az eredményekről az eredményhirdető értekezleten tájékoztatják a vizsgázókat, az eredményhirdető értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt az értekezletet követő első munkanaptól kell számítani.

10. Segítséget szeretnék kérni abban az ügyben, hogy fiam szintemelő érettségit tett emelt szintű informatikából. Pénteken kapta kézhez az eredményt, ami sajnos csak 44% lett, 1,5 pontja hiányzik az emelt szint után kapható többletpontok megszerzéséhez. Szeretném megtudni nincs e valami lehetőség akár a pontok felülvizsgálatára, akár valami méltányossági kérelem benyújtására. Hova lehet ilyen esetben fordulni?

Ha a vizsgázó úgy gondolja, hogy az érettségi vizsgája során jogszabálysértés történt, a vizsgaszabályzat 59. § (1) bekezdése értelmében jogszabálysértésre hivatkozva a vizsgabizottság döntése ellen a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 38. § (7) bekezdése alapján (a vizsgázó jelentkezését fogadó intézmény igazgatójának, de a területileg illetékes kormányhivatalnak címezve) törvényességi kérelmet/fellebbezést nyújthat be. A törvényességi kérelmet/fellebbezést tehát a területileg illetékes kormányhivatal bírálja el. A törvényességi kérelmet/fellebbezést a döntést (tehát az eredmény kihirdetését) követő öt napon belül lehet benyújtani. A törvényességi kérelem/ fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

A törvényességi kérelemnek nincs formai követelménye, géppel vagy kézzel írt papíron is be lehet nyújtani. A törvényességi kérelemnek röviden azokat az indokokat kell tartalmaznia, amelyek a jogszabálysértés tényét igazolják. A törvényességi kérelem nem illetékköteles.
Törvényességi kérelmet csak jogszabálysértésre hivatkozva lehet benyújtani. Ha a szóbeli vizsgán nem történt jogszabálysértés, a szóbeli vizsga eredménye „ellen" nem lehet törvényességi kérelmet benyújtani. A szóbeli vizsgán a tantárgyi bizottság, vagy a vizsgabizottság által megállapított pontszámot a vizsgázónak el kell fogadnia. A Kúria elvi jelentőségű Kfv. II.39.055/12/9. számú döntése alapján nem gyakorolhatja a bíróság megváltoztató jogkörét akkor, amikor a vizsgázó magát a vizsgáztató mérlegelése során hozott döntését kifogásolja, hiszen azt kellő szakmai tudás és a szóbeli vizsga szakmai minőségének megfelelő kontrollja hiányában nem bírálhatja felül. A törvényben és a vizsgaszabályzatban foglaltaknak megfelelően folytatott vizsga alapján megállapított szóbeli eredmény megváltoztatására nincs jogszabályi lehetőség.

Méltányossági kérelem benyújtására nincs lehetőség.

11. A jogszabály szerint a fellebbezést a döntést követő öt napon belül lehet benyújtani. Mit takar ez a döntés, ez mikor van?

Az eredményekről az eredményhirdető értekezleten tájékoztatják a vizsgázókat, az eredményhirdető értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt az értekezletet követő első munkanaptól kell számítani.

Forrás: www.oktatas.hu


Forrás: www.oktatas.hu

Lipovszky Matek - Fizika