szombat, április 21, 2018

 

A hozott pontok számítására vonatkozó kérdések

1. Figyelembe lehet-e venni a magatartás és szorgalom jegyet a hozott pontszám kiszámításánál?

 

A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be.

2. A nyolcadik osztályban félévkor kapott értesítőben szereplő minősítés szintén érthető-e tanulmányi eredmény alatt?

 

A középiskola felvételi eljárásában a tanulmányi eredmények számításakor a 8. évfolyam félévi eredményei figyelembe vehetőek..

3. A tanulmányi eredmények számításánál van-e olyan követelmény, hogy mely tantárgyakból kell számítani a pontokat, és az osztályzatokat kell-e tanulmányi pontoknak tekinteni, és mely évfolyamos osztályzatokat lehet figyelembe venni?

A tanulmányi eredmények beszámításánál az iskola maga döntheti el, hogy mely tantárgyak osztályzatait veszi figyelembe, és azokból – a megszabott jogi keretek között – hogyan képez pontszámot saját felvételi eljárásában, azonban a felvételi tájékoztatójában minden a fentiekre vonatkozó tájékoztatást köteles nyilvánosságra hozni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom minősítése, értékelése nem számítható be.

 

A felvételi pontszámok kiszámítására vonatkozó kérdések

1. Felvételi esetén milyen módszer szerint lehet, illetve kell kiszámolni a végső pontokat?

 

A középfokú iskola a felvételi kérelmekről a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és a központi írásbeli vizsga eredményei alapján, vagy a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet. A középfokú felvételi eljárásban – a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 27. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel (nemzetiségi) – csak központi írásbeli vizsga tartható.

Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, a hozzá jelentkező tanulók szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a központi írásbeli vizsga magyar nyelvi feladatlapjai helyett helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat.

Az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám ötven százaléka lehet, a fennmaradó legalább ötven százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika-feladatsor megoldása alapján kell számítani.

A központi írásbeli vizsgán elérhető eredménynek az iskola felvételi eljárás egészében megszerezhető összesített eredmény, összpontszám minimum 50 százalékát kell képviselnie.

Helyi felvételi vizsga (szóbeli vizsga) csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát [Nkt. 50 § (4) bekezdés]. A szóbeli vizsga eredménye – ha az iskola azt előírja – a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám 25 százalékánál nem lehet több.

2. Az írásbeli és a szóbeli pontok, illetve a hozott pontok arányáról

 

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 36. § (3) és (4) bekezdése szerint a központi írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám az iskolai felvételi eljárás egészében megszerezhető felvételi összesített eredmény, összpontszám minimum 50 százalékát kell képviselnie. Ha az iskola felvételi eljárásában csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, akkor annak az egy írásbeli eredménynek kell az elérhető felvételi összpontszám minimum 50 százalékát képviselnie. Ha a középfokú iskola a 27. § (4) bekezdése szerint helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használ, az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 százaléka lehet, a fennmaradó legalább 50 százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika-feladatsor megoldása alapján kell számítani.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 39. § (3) bekezdése szerint a szóbeli vizsga eredménye – ha az iskola azt előírja – a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám 25 százalékánál nem lehet több.

3. A testnevelési osztály esetében, ahol emelt óraszámban oktatják a testnevelést, a felvételi kérelmek eldöntésekor a tanulmányi eredmények és a központi írásbeli vizsga eredményén kívül figyelembe vehető-e a gyakorlati vizsga eredménye (legfeljebb az összpontszám 25 százalékában)?

 

Amennyiben a középfokú iskola testkultúra tanulmányi területen hirdet felvételt, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 27. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja. A rendelet 28. § (5) bekezdése szerint a 27. § (5) bekezdésben meghatározott szempontok vizsgálatának eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet. A gyakorlati vizsga eredménye az összpontszámba tehát nem számítható be. A gyakorlati vizsga az általános felvételi eljárás időszakában szervezhető meg.

4. Abban az esetben, ha az iskola a 9. évfolyamra történő beiskolázás során a köznevelési típusú sportiskolai osztályba való felvétel feltételeként a tanulmányi eredményeket és a sportiskolai felvételi alkalmassági vizsga eredményét kívánja figyelembe venni, akkor melyik rész milyen arányban számítható be?

 

Sportiskolába az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek és - a sportágválasztás után - a sportági szakszövetség ajánlásával rendelkezik. A vizsgálat eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet.

 

A felvételi eljárásra vonatkozó általános kérdések

1. Figyelembe lehet-e venni a tanulmányi versenyeken elért kimagasló teljesítményt (pl. döntős matematika versenyen), nyelvvizsgát stb. a felvételi rangsor megállapításánál?

 

Tanulmányi eredmények alatt a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni.

A tanulmányi eredményekbe tehát nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny és egyéb olyan teljesítmény, amely részben vagy teljesen elválasztható az általános iskolai tanulmányokat (a helyi tantervi követelmények teljesítésének szintjét) dokumentáló általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben található osztályzatoktól, minősítésektől. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése nem számítható be.

2. Kizárható-e a felvételi eljárásból az a tanuló, akinek valamilyen tantárgyból 4-esnél rosszabb az eredménye?

 

A felvételi eljárásból tanulót nem lehet kizárni. Az iskola a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. Amennyiben úgy határozzák meg a felvételi követelményeket, hogy annak alapján a 4-es osztályzatnál gyengébb eredménnyel rendelkező tanulók nem kerülhetnek be a felvehetők körébe, akkor ezek a tanulók nem nyernek felvételt az adott tanulmányi területre.

3. Lehetséges-e a tervezett osztálylétszámnak csak pl. 2/3 részét feltölteni a rendes felvételi eljárás során, és a maradék 1/3 résznél egyedi elbírálást alkalmazni (pl. kitűnő tanuló, országos versenyeredménnyel rendelkező tanuló stb.)?

 

Az igazgatónak a felvételi eljárásban az adott tanulmányi területen a felvételi eredmények alapján megállapított tanulói rangsorok mellett meg kell adnia az adott tanulmányi területre felvehető tanulók fenntartó által jóváhagyott létszámát. Az adott tanulmányi területen minden tanulót egyforma elbírálási szempontrendszer alapján kell rangsorolni.

4. Azonos pontszám esetén hogyan kell a tanulókat rangsorolni?

 

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 40. § (3) bekezdése szerint, a felvételi eljárásban a rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül a rangsorolásnál előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, illetve akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzet mibenlétét az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni.

5. Mikor szervezhető szóbeli vizsga? Mi lehet a szóbeli vizsgán?

 

Az Nkt. 50. § (4) bekezdése szerint helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát.

Tekintettel arra, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 33. § (1) bekezdése alapján a középfokú felvételi eljárásban – a 27. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel (nemzetiségi) – csak központi írásbeli vizsga tartható, a helyi felvételi vizsga csak szóbeli vizsga lehet.

Ha a középiskola a felvételi eljárás során szóbeli vizsgát ír elő (max. 25%), a vizsga kérdéseinek a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 39. § szerint a Nat általános iskolai követelményrendszerére és a középfokú iskola pedagógiai programjában meghatározott a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre kell épülniük. Az erre vonatkozó eljárási rendnek pontosan meg kell jelennie a felvételi tájékoztatóban.

6. Az iskola informatika tagozatára szervezhető-e a központi felvételi mellett, számítástechnikai ismereteket mérő gyakorlati vizsga?

 

Informatika gyakorlati vizsga szervezésére a jogszabály nem ad lehetőséget. Legfeljebb a szóbeli vizsga (melynek eredménye legfeljebb a felvételi összeredmény 25%-a lehet) alkalmával lehetséges az informatikai ismeretek szóbeli felmérése.

7. Az iskola honvédelem szakterületen folytat képzést. Kiegészíthető-e a felvételi eljárás egy fizikai állapotfelméréssel és egy szóbeli beszélgetéssel (szakma iránti elkötelezettség), ha írásbeli felvételit nem tartanak?

 

A katonai és rendvédelmi középfokú iskola a felvételt egészségügyi, pályaalkalmassági feltételekhez kötheti. Az alkalmassági vizsgálat eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet, nem lehet pontképző elem a felvételi eljárán során.

A felvételi rangsorolást befolyásoló szóbeli vizsgát azonban csak akkor tarthatnak, ha a központi írásbelit is megkövetelik.

8. Lehet-e "személyes elbeszélgetés"-t tartani? A ragsor eldöntésekor az általános iskolai eredmények mellett figyelembe vehető-e a "személyes elbeszélgetés" eredménye?

 

Ha az "elbeszélgetés" semmilyen módon nem befolyásolja a felvételi rangsorolást, akkor tartható. Ha a "személyes elbeszélgetés" eredménye a felvételi döntésbe beleszámít, akkor csak szóbeli vizsgaként és csak a tanulmányi eredmények és a központi írásbeli vizsga figyelembevétele mellett tartható.

9. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába történő jelentkezés esetén, a felvételi kérelmek elbírálásakor milyen feltételeket kell a jelentkezőnek teljesítenie?

 

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába történő jelentkezés esetén a felvételi kérelmek elbírálásakor a tehetségbeválogatáson szerzett minősítést, valamint a központi írásbeli vizsga eredményeit kell figyelembe venni mindkét tárgyból.

10. Kinek nem kell beküldenie Tanulói adatlapot és Jelentkezési lapot a középfokú felvételi eljárás során?

 

Nem kell Tanulói adatlapot és Jelentkezési lapot kitöltenie a 8 vagy 6 évfolyamos gimnáziumi oktatásban a 8. évfolyamot végző tanulónak, ha a tanuló nem változtat iskolát.

11. Többcélú, közös igazgatású intézmény problémájával szembesültünk a KIFIR tagozatkódok kiosztása során. Az általános iskolai részben tanuló diákjainknak biztosítjuk az átjárást, ha bizonyos feltételeket teljesítenek. Hogyan tudjuk ezt az Önök rendszerében adminisztrálni? Nálunk központi írásbeli és szóbeli elbeszélgetés alapján történik a felvételi. A már intézményünkben tanuló diákjainknak hogyan, mi módon tudunk helyet fenntartani? Hogyan lehetséges, hogy automatikusan átkerüljenek a gimnáziumi részbe? Mi ezt a részükre a felvételi eljárás lefolytatása nélkül szeretnénk biztosítani. Lehetséges, kivitelezhető ez?

 

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 51. § (3) bekezdése alapján: „A többcélú intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban.”

Ennek megfelelően rendelkezik a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 32. § (4) bekezdésének g) pontja is, mely szerint a középfokú iskola a felvételi tájékoztatójában köteles közzétenni, „ha a többcélú köznevelési intézmény az általános iskola feladatai mellett a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai feladatok közül legalább egyet ellát, annak szabályait, hogy az iskola tanulója milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai évfolyamokra.”

Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja, hogy az egyes tanulmányi területein való továbbhaladást milyen feltételekhez köti, ám minden nyolcadikos tanulója számára valamelyik tanulmányi területen biztosítania kell a továbbhaladás lehetőségét. Az iskola azon tanulói, akik ezen lehetőséggel élve, helyben kívánnak továbbtanulni, nem vesznek részt a felvételi eljárásban (tehát rangsorolásukra sem kerülhet sor). Esetükben a felvételi eljárás „helyett” a nevelőtestület döntést hoz a 9. évfolyamon történő továbbhaladásukról. Az igazgatónak a felvételi eljárásban az egyes tanulmányi területekre felvehetők létszámát ennek figyelembe vételével kell meghatároznia. Emellett a pedagógiai programban meghatározott feltételeket teljesítő, az intézményben továbbhaladó, a felvételi eljárásba be nem kapcsolódó tanulók számáról célszerű írásban tájékoztatni a Felvételi Központot.

Az iskola azon nyolcadikos tanulói, akik más középiskolákba való bejutást is meg kívánnak pályázni, vagy helyben, olyan tanulmányi területen kívánnak továbbtanulni, amelyhez a pedagógiai programban előírt feltételeket nem teljesítik, részt vesznek a felvételi eljárásban. Ki kell tölteniük és be kell nyújtaniuk a Tanulói adatlapot, és be kell nyújtaniuk a Jelentkezési lapot minden választott középiskolába.

Az érintett tanulóknak tehát saját középiskolájukba csak akkor kell Jelentkezési lapot benyújtaniuk, ha olyan tanulmányi területen kívánnak továbbtanulni, amelyhez a pedagógiai programban előírt feltételeket nem teljesítik. A Tanulói adatlapon saját középiskolájuk tanulmányi területei közül csak ezeket a tanulmányi területeket kell feltüntetniük. Saját iskolájuk azon tanulmányi területeit, amelyekben a helyi továbbtanulás számukra – a pedagógiai program szerint – biztosított, nem kell a Jelentkezési lapon és a Tanulói adatlapon szerepeltetniük.

Az írásbeli vizsgával kapcsolatos kérdések

1. A szerzett pontok kiszámításánál lehetséges-e valamelyik írásbeli vizsgatárgy, illetve valamelyik feladat pontszámának súlyozása? (Például matematika 50 pont helyett 50x1,2=60, illetve valamelyik feladat 8 pont helyett 8x1,2=9,6)

 

A tanulónak a központi írásbeli vizsgán szerzett pontszámait valamennyi írásbeli vizsgát előíró intézménynek el kell fogadnia. A központi írásbeli vizsgán elérhető eredménynek az iskola felvételi eljárás egészében megszerezhető felvételi összesített eredmény, összpontszám minimum 50%-át kell képviselnie. A központi írásbeli vizsga eredményét, a jogszabályban meghatározott feltételek figyelembevételével, a középfokú iskola a felvételi eljárás során egyedi módon számíthatja be. Ennek megfelelően lehetséges, hogy egy adott tanulmányi területen az egyik tantárgyból elért eredményeket nagyobb súllyal számítják be, mint a másikét. Fontos, hogy ezeket a szabályokat a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hoznia a felvételiztető középiskolának.

A feladatlap eredményét teljes egészében el kell fogadni, azon belüli súlyozására nincs lehetőség.

2. Mit kell tudni az írásbeli vizsga feladatlapjairól?

 

A központi írásbeli vizsgához magyar nyelvi és matematika kompetenciákat mérő külön-külön feladatlapok készülnek

·         a nyolc évfolyamos gimnáziumba

·         a hat évfolyamos gimnáziumba

·         a középfokú iskola 9. évfolyamára

A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat a vizsgák típusa és az évfolyamok szerint külön-külön megszervezett feladatlap-készítő bizottságok állítják össze. A feladatlapokra vonatkozó tartalmi tájékoztató megtalálható Tájékoztató a középfokú beiskolázás egységes írásbeli felvételi vizsgáinak - matematika és magyar nyelvi - feladatlapjairól szóló cikkünkben (a Középfokú felvételi eljárás / Aktuális beiskolázási időszak (2014/2015. tanév) menüpontban).

3. A nyelvi előkészítő évfolyamra történő beiskolázás esetén szervezhető-e nyelvi írásbeli szintfelmérő?

 

A jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a felvételi eljárás keretében olyan írásbeli nyelvi szintfelmérőt írassanak a felvételizőkkel, amely a felvételi döntést bármilyen formában befolyásolja. Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, a hozzá jelentkező tanulók szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a központi írásbeli vizsga magyar nyelvi feladatlapjai helyett helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat.

4. Engedményt vagy pluszpontot kaphatnak-e az írásbeli értékelésekor azok a tanulók, akiknek a tanulmányi átlaga a felső tagozatban (bizonyos tantárgyakból) 4,4, vagy a fölötti volt?

 

A jogszabály szerint, ha egy adott tanulmányi területen központi írásbeli vizsgát írnak elő, annak eredményének a felvételi eljárás egészében elérhető összesített eredmény legalább 50%-át kell kitennie, másrészt egy adott tanulmányi területen a központi írásbeli vizsga előírásának minden felvételizőre egyformán kell vonatkoznia, ezért ez a gyakorlat nem felel meg az érvényes jogszabályoknak.

5. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 25. és 3. pontjában meghatározott sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló kaphat-e felmentést a központi írásbeli vizsga alól?

 

A vizsgázót a központi írásbeli vizsgán egy teljes vizsgatárgy alól mentesíteni nem lehet. Ennek nem is lenne értelme, hiszen a tanuló csak a központi írásbeli vizsgák után jelentkezik továbbtanulásra valamely intézménybe. Majd ekkor, azaz a tényleges felvételi jelentkezés elbírálásakor, az adott középiskola, saját felvételi szabályai szerint dönti el, hogy az adott SNI tanuló jelentkezésekor kéri-e az írásbeli eredményét vagy sem.

Az Nkt. 4. § 25. és 3. pontjában meghatározott sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló esetében a vizsgaszervezést érintő speciális körülmények, illetve eszközök igénylésére vonatkozó kérelemnek a benyújtására azonban van lehetőség. A szülő által írt kérelmet, a szakértői bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleményével együtt a jelentkezési laphoz kell csatolni. A kérelmet a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatója bírálja el, döntését határozatba foglalja, amelyet a központi írásbeli vizsga előtt eljuttat a tanulóhoz. Ez a döntés kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire (pl. időhosszabbítás, segédeszköz használata, az értékelési rendszer egy részlete alóli felmentés stb.) vonatkozhat.

Az SNI tanulók felvételi kérelmére vonatkozó speciális felvételi követelményeket minden felvételiztető középfokú intézmény egyedileg határozza meg. Ezért – ha egy SNI tanuló az írásbeli felvételi alóli mentességet szeretne – a szülőnek fel kell vennie a kapcsolatot minden olyan intézménnyel, ahová a tanuló be kívánja adni a jelentkezését, és az iskola kéri a központi írásbelit, hogy a tanuló esetében alkalmazott helyi szabályokról tájékozódjanak. A felvételiző tanulót ugyanakkor nem éri semmi hátrány, ha megírja a központi írásbelit, mert annak eredményének ismeretében adhatja majd be a jelentkezését a kiválasztott középiskolákba. Még akkor is – akár intézményenként is – eldöntheti, hogy a központi írásbeli eredménye alapján, vagy az Nkt. 4. § 25. és 3. pontjában meghatározott tanulókra vonatkozó helyi, speciális értékelési szabályok szerint kéri jelentkezésének elbírálását.

 

 Forrás: www.oktatas.hu

Kedves Szülök, Érdeklődők, Diákok, Egyetemisták és Főiskolások!

Önöknek/Nektek szólnak ezek a cikkek amelyeken keresztül megpróbáltam bemutatni magamat, tanítási módszereimet, szakmai rátermettségemet. Amennyiben elnyertem a bizalmát/bizalmad keressen/keress meg bizalommal az elérhetőségeim egyikén.

Amit kínálok

Ha eljösz hozzám több mint 25 éves tapasztalatom alapján matematika vagy fizika korrepetálásra következőkben részesülhetsz:

Matematika és fizika érettségi vizsgára való felkészítés

Sikeres matematika, fizika érettségi vizsgára való felkszítés emelt és középszinten egyaránt középiskolások és már érettségizettek számára is.

Középiskolai matematika felvételi vizsgára való felkészítés

Sikeres középiskolai matematika felvételi  vizsgára való felkészítés 8., 6, és 4. osztályosok részére.

Érdemjegy javítás matematikából, fizikából, bukástól való megmenekülés

Sikeres érdemjegy javítás matematikából és fizikából, bukás közeli helyzetből való megmenekülés általános iskola felső tagozat és középiskolások részére egyaránt.

Tehetséggondozás

Sikkeres tehetséggondozást vállalok matematikából és fizikából általános iskolások felsőtagozatos diákjainak, és középiskolásainak egyaránt. Azért, hogy a jó még jobblegyen!

Sikeres egyetemi matematika és fizika vizsgákra való felkészítés

Sikeres egyetemi, főiskolai matematika és fizika zh-ra és vizsgára való felkészítés analízis, lineáris algebra, valószínűségszámítás témakörökből.

Matematika és fizika pótvizsga felkészítés

Sikeres pótvizsga felkészítés matematikából és fizikából általános és középiskolásoknak egyaránt.

+36 70 532-4476
1204 Budapest, XX. kerület, Szerdahely utca 6/A