Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli vizsgán?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 24. §-a szerint:
„24. § (1) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben
a) az igazgató – ha ehhez a feltételek megteremthetőek – hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,
b) az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbeli vizsgarésszel történő pótlása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni,
c) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell,
d) ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja.”
Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.
Ha a vizsgát szervező intézmény igazgatója engedélyezi a vizsgázó számára a pótló vizsga letételét, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 24. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján hozzájárulhat ahhoz, hogy a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban tehessen pótló vizsgát. Az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Írásbeli pótnap egyik vizsgatárgy esetében sincs, így lehetőség sincs ilyen esetben az írásbeli vizsga letételére, ezért engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbelivel történő kiváltása, ez azt jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból – középszintű matematika érettségi vizsga kivételével – a vizsgázó két szóbeli vizsgát tesz. (Középszintű matematika érettségi vizsga esetében a vizsgázónak egy szóbeli vizsgát kell tennie.) Ebben az esetben a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban megszerezheti az adott vizsgatárgyból az érettségi eredményt.
Az írásbeli vizsga szóbeli vizsgával történő pótlását a vizsgaszabályzat 2016. január 1-jével életbe lépő változása szerint már nem kell záradékolni.
Bármilyen mentességet is kap az érettségi vizsgáján a vizsgázó az érettségi bizonyítványa a felsőoktatási felvételi eljárás során általában ugyanolyan értékű, mint a mentesség nélkül vizsgázóké. Ez alól csak az informatika és testnevelés gyakorlati vizsgák jelentenek kivételt, mert a 423/2012. Korm. rendelet 17. § (9) bekezdés szerint “Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el.
A vizsgaszabályzat 11. § (3) bekezdése szerint pótló vizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában, vagy ha a vizsgaszabályzat másként nem rendelkezik, az azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban, a vizsgaszabályzat rendelkezései szerint lehet tenni. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja.
Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán?
Az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). Ilyen típusú vizsga például az informatika vizsgatárgy gyakorlati vizsgarésze.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 24. §-a szerint:
„24. § (1) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben
a) az igazgató – ha ehhez a feltételek megteremthetőek – hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,
b) az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbeli vizsgarésszel történő pótlása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni,
c) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell,
d) ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja.”
Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.
Ha a vizsgát szervező intézmény igazgatója engedélyezi a vizsgázó számára a pótló vizsga letételét, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 24. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján hozzájárulhat ahhoz, hogy a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban tehessen pótló vizsgát. Az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Írásbeli jellegű gyakorlati pótnap egyik vizsgatárgy esetében sincs, így lehetőség sincs ilyen esetben az írásbeli jellegű gyakorlati vizsga letételére, ezért engedélyezhető az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgarész szóbelivel történő kiváltása, ez azt jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból a vizsgázó két szóbeli vizsgát tesz. (Ebben az esetben a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban megszerezheti az adott vizsgatárgyból az érettségi eredményt.
Írásbeli jellegű gyakorlati érettségi vizsga esetén a vizsgaszabályzat 31. § (5) bekezdését is figyelembe kell venni.
„Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére – neki fel nem róható okból – képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja.”
Ha a vizsgázó az írásbeli jellegű gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tesz (ilyen vizsga pl. az informatika vizsgatárgy írásbeli jellegű gyakorlati vizsgája), úgy – a 423/2012. Korm. rendelet 17. § (9) bekezdése alapján – nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből a felsőoktatási felvételi eljárás során. Azt a tényt, hogy az adott vizsgatárgy esetében a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján záradék alkalmazásával kell rögzíteni a vizsgaeredményeket tartalmazó érettségi dokumentumon.
