Mentességek

 

 

1. Ha a vizsgázó a középszintű magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségin az egyik tételéről, pl. nyelvtanból nem tud semmit, akkor póttételt csak nyelvtanból húz-e, vagy irodalomból is, bár abból szépen felelt.

A vizsgaleírás szerint a magyar nyelv és irodalom szóbeli vizsgájának értékelésekor együtt kell értékelni a két tételkifejtést (egy irodalomtétel kifejtése és egy magyar nyelvi tétel kifejtése). Az elhangzott két tételkifejtés után a tartalomra, illetve az előadásmódra adott pontok alapján dől el, hogy szükséges-e póttételt húzatni. Póttétel esetén egy újabb irodalmi és egy újabb magyar nyelvi tételt kell kifejtenie a vizsgázónak. Ekkor ezt a két tételkifejtést ismét együtt kell értékelni, tartalmi szempontból, illetve az előadásmód tekintetében.

 

2. Segítségüket szeretném kérni azzal kapcsolatban, hogy milyen könyvekkel lehet felkészülni az emelt szintű érettségi vizsgára. Én 2004-ben érettségiztem, így most elég tanácstalan vagyok. Nagyon megköszönném, ha elküldenék a leggyakrabban használt tankönyvek címeit.

Tankönyvet, jegyzetet ajánlani nem tudunk, de valamennyi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelménye és vizsgaleírása megtalálható az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben. A rendelet letölthető az Oktatási Hivatal honlapjáról www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Jogszabályok, közlemények menüpont).

A vizsgakövetelmények tartalmazzák a közép- és emelt szintű követelményeket. A vizsgaleírások az egyes vizsgarészek tartalmi szerkezetét, a feladatsorok, a tételek jellemzőit, az értékeléssel kapcsolatos tudnivalókat ismertetik mindkét szinten.

Az érettségi vizsga részletes követelményei mellett a felkészülésben további segítséget jelenthetnek az OH honlapján (www.oktatas.hu / Érettségi / Központi írásbeli feladatsorok, javítási-értékelési útmutatók) szereplő (a kétszintű érettségi vizsga bevezetése óta szervezett vizsgaidőszakban megírt) feladatsorok.

Továbbá az OH honlapján megtalálhatók az egyes vizsgatárgyak szóbeli tételeinek azon részei is, amelyek a jogszabályok alapján nyilvánosságra hozhatók. (Az egyes vizsgatárgyak esetében a fent említett rendelet határozza meg, hogy mi hozható nyilvánosságra a szóbeli vizsgára.)

 

3. Hány év tanulása után lehet érettségi vizsgát tenni egy tantárgyból?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettség bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. A kétszintű érettségi vizsga bevezetésével megszűnt az a feltétel, hogy a tanuló csak akkor jelentkezhet érettségi vizsgára, ha legalább két évig, heti két órában tanulta az adott tantárgyat. Tehát a tanuló akár olyan vizsgatárgyból is jelentkezhet érettségi vizsgára, amelyet (ha az iskola helyi tantervében ezt így határozza meg) egy évig, heti egy órában tanult. További lehetőség az is, hogy az érettségi vizsgára jelentkező – függetlenül attól, milyen szintű érettségi vizsgára készült fel – szabadon választhatja meg a vizsga szintjét azon vizsgatárgyak esetében, amelyekből közép- és emelt szinten is lehet vizsgát tenni.

A vizsgatárgy követelményeinek teljesítése lehetséges több helyi tantárgy követelményeinek együttes teljesítésével vagy egy helyi tantárgy részeként is. Mindezt azonban a középiskola pedagógiai programjában kell rögzíteni, meghatározva, hogy melyik helyi tantárgy követelményeinek teljesítésével mely vizsgatárgyból teljesíthetők a vizsgára bocsátás feltételei.

A vizsgafajták egy speciális körét alkotják az előrehozott vizsgák, amelyeknek főbb szabályai a következők:
Előrehozott érettségi vizsgát a tanulók – a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesítése esetén – csak a középiskolai tanulmányaik várható teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában tehetnek, és csak a magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből, illetve informatikából. A sikertelen előrehozott érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet jelentkezni.

 

4. Azokból a tárgyakból, amelyekből angol nyelven érettségizem (történelem, földrajz vagy biológia), mik a követelmények, és a felsőoktatási felvételi eljárás során elfogadják-e az angol nyelven tett történelem érettségit?

Az érettségi vizsga vizsgakövetelményei célnyelven ugyanazok, mint magyar nyelven, és a felsőoktatási felvételi eljárás során ugyanúgy számolják az egyes vizsgatárgyakból célnyelven tett vizsgák esetében a szerzett pontokat, mint a magyar nyelvűek esetén.

 

5. Az angol nyelvű informatika érettségi vizsgán kötelező-e az angol nyelvű szoftverek használata?

A vizsgázó a vizsgafeladatokat angol nyelven kapja, de olyan szoftver környezetben vizsgázik, amilyent a vizsgáztató helyszín (középszinten a saját iskola, emelt szinten a területileg illetékes kormányhivatal oktatási főosztálya által kijelölt helyszín) biztosít számára.

 

6. Szeretném megkérdezni, hogy weblapszerkesztéshez csak azok a programok használhatóak, amik a szoftverlistán fenn vannak, vagy esetleg használható-e más ingyenes webszerkesztő program.

Az informatika érettségi vizsgatárgy részletes követelményeit és vizsgaleírását a 40/2002. OM rendelet szabályozza. Az érettségi vizsgán használható szoftverekkel kapcsolatban a következők olvashatók, középszintű vizsga esetén: “A vizsgázó a vizsgát megelőző tanévben központilag jóváhagyott (az iskola által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat.”

Tehát középszinten a vizsgáztató intézménynek kell a szoftverlistát meghirdetnie még a vizsgát megelőző tanévben. Az Oktatási Hivatal honlapján közzétett szoftverlista középszinten az iskolák számára csak egy ajánlás. Ezekkel a programokkal az érettségi vizsga feladatai közel azonos feltételekkel (nehézség, időigény) oldhatók meg. Ezt a szoftverkínálatot a vizsgáztató intézmény – a saját maga által szervezett középszintű gyakorlati vizsgákon – módosíthatja, bővítheti és szűkítheti lehetőségeinek megfelelően.

Az Oktatási Hivatal által kiadott szoftverlista azon vizsgázókra nézve kötelező, akik emelt szinten vizsgáznak, vagy a kormányhivataloknál jelentkeztek középszintű vizsgára.

Az operációs rendszer és az irodai szoftvercsomag kiválasztásával, minden olyan szoftvert használhat a vizsgázó ami az adott két szoftvercsomag alapértelmezett telepítése által kerül a gépre. A Windows rendszerben található Wordpad, Notepad, a Microsoft Office részét képező Word, Excel, PowerPoint programok mindegyike alkalmas weblapok elkészítésére. Az érettségi feladatok megfelelő ismeretekkel ezen programokkal illetve programok kombinációjával is megoldhatók. Ezek a szoftverek valóban nem elsősorban webszerkesztésre használatosak, de némi kötöttséggel arra is alkalmasak.

A vizsgázónak az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor kell választania a rendelkezésre álló programok közül. Erre egy külön formanyomtatvány áll a vizsgázók rendelkezésére.

 

7. Szeretném megkérdezni, hogy gyermekem hol tehet érettségi vizsgát testnevelésből. Idén érettségizik és az iskola a profilja miatt nem alkalmas testnevelés érettségi lebonyolítására. Hogyan tud gyermekem érettségit tenni ebből a tantárgyból? Köteles-e az iskola biztosítani a lehetőséget, hogy ebből a tárgyból is érettségizhessen?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján tanulói igény esetén a középiskola köteles megszervezni az érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel (emelt szintű érettségi vizsga esetében pedig fogadni a jelentkezést). Tehát abban az esetben, ha gyermeke középiskolájában oktatják a testnevelés tantárgyat, a középiskola köteles megszervezni (akár 1 vizsgázó számára is) testnevelés vizsgatárgyból a középszintű érettségi vizsgát.

 

8. A középszintű idegen nyelvi írásbeli érettségi vizsgán a négy részből összesen kell-e 12%-ot elérni, vagy mind a négy részből külön-külön el kell érni a minimális 12%-ot?

Az idegen nyelvi vizsgák középszinten 2 vizsgarészből, az emelt szinten pedig 5 vizsgarészből állnak. Tehát a 12%-os küszöbszintet a középszintű vizsgán az írásbeli vizsga egészében és a szóbeli vizsgán külön-külön kell elérni.

Az emelt szinten azonban mind az öt vizsgarész esetében külön-külön el kell érni a 12%-ot.

 

9. Én felnőttoktatásban veszek részt. Az lenne a kérdésem, hogy a magyar irodalom és nyelvtan, a matematika és a történelem mellett kötelező-e idegen nyelvből is érettségi vizsgát tenni.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61. § (12) bekezdése szerint a felnőttoktatásban minden vizsgázónak kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie.

 

10. Az írásbeli és szóbeli milyen arányban számít a százalékos eredményben?

Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek arányára nincs általános szabály, ez vizsgatárgyanként változik. Az egyes vizsgatárgyak szabályozását az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza. (A rendelet megtalálható a www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Jogszabályok, közlemények oldalon.) A százalékos eredmény meghatározásához az egyes vizsgarészeken elért pontszámok összegét kell az összesen elérhető maximális pontszámhoz viszonyítani.

 

11. Idegen nyelvből emelt szinten előrehozott érettségi vizsgát tettem, amelynek az eredménye 60 százalék feletti lett. Érdeklődnék, hogy hogyan kérvényezhetem az ehhez tartozó nyelvvizsga-bizonyítványt?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 45. § (4) bekezdése alapján a vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon,

·         ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,

·         40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül. Az érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány záradékában kell szerepelnie annak, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa vagy tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat.

·        

·        

A vizsgaszabályzat egyértelműen fogalmaz, csak az érettségi bizonyítvány (tanúsítvány) egyenértékű a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Ha Ön az adott idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett, az előrehozott érettségi vizsga eredményéről egy törzslapkivonatot kap (a törzslapkivonat nem egyenértékű a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal), és az ezen szereplő eredményt vezetik majd be az érettségi bizonyítványába, és ebben a dokumentumban fog szerepelni záradékként a nyelvvizsga egyenértékűség.

 

12. A 2010. október-novemberi vizsgaidőszakban előrehozott érettségi vizsgára jelentkeztem emelt szinten művészettörténetből. Sajnos az érettségi vizsgán betegségem miatt nem tudtam részt venni, ezért a vizsgabizottság pótló érettségi vizsgára utasított. Szerettem volna a 2011. május-júniusi vizsgaidőszakban emelt szinten újra jelentkezni művészettörténet vizsgatárgyból érettségi vizsgára, de a középiskolámban arról tájékoztattak, hogy erre már nincs lehetőségem, csak középszinten tehetek abból a vizsgatárgyból érettségi vizsgát. Valóban így van ez?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61/A. §-a alapján a 2011. év május-júniusi vizsgaidőszaktól kezdődően emelt szintű érettségi vizsga abból a vizsgatárgyból tehető, amely – mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgy – a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szerepel. Fontos, hogy azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből már nem lehet emelt szintű érettségi vizsgát tenni, a vizsgázó abban az esetben sem jelentkezhet emelt szintű érettségi vizsgára, ha egy korábbi vizsgaidőszakban az adott vizsgatárgyból emelt szinten kezdte meg az érettségi vizsgát, de javító vagy pótló érettségi vizsgára utasították.

 

13. Matematikából középszinten 16 százalékos eredményt értem el az írásbeli vizsgán, ezért szóbeli vizsgát is tennem kell. Ha a szóbeli vizsgán nagyon gyengén szerepelek, húzathatnak velem póttételt?

Ha a vizsgázó középszintű matematika vizsgatárgyból az írásbeli vizsga során elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. A középszintű matematika vizsgatárgy szóbeli vizsgáján a szóbeli vizsgára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát abban az esetben, ha a vizsgázó feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, a vizsgázóval póttételt kell húzatni.

 

14. Utazás és turizmusból szeretnék ötödik tárgyként érettségizni. Az osztályfőnököm azt mondta, hogy ezt már nem lehet. Igaz ez?

Igen. A 2013/2014. tanév május–júniusi vizsgaidőszaktól kezdődően az utazás és turizmus választható közismereti vizsgatárgyból csupán az öt (kötelező és kötelezően választandó) vizsgatárgyon felüli, szabadon választott (hatodik) vizsgatárgyként tehető érettségi vizsga.

 

15. A 2014. május-júniusi vizsgaidőszakban tehetek érettségi vizsgát szlovén nemzetiségi nyelvből?

A 2013/2014. tanév október-novemberi vizsgaidőszaka volt az utolsó, amikor a német nemzetiségi nyelv, a horvát nemzetiségi nyelv, valamint a szlovén nemzetiségi nyelv vizsgatárgyakból érettségi vizsgát lehetett tenni. A 2014. május-júniusi vizsgaidőszakától a nemzetiségi nyelvet tanulók az adott nemzetiség nyelvéből, mint idegen nyelv (német nyelv, horvát nyelv, szlovén nyelv) vizsgatárgyból jelentkezhetnek érettségi vizsgára. Előfordulhat, hogy bár a vizsgázó számára német nemzetiségi nyelv, vagy horvát nemzetiségi nyelv, vagy szlovén nemzetiségi nyelv vizsgatárgyból valamely korábbi vizsgaidőszakban engedélyezték a pótló vagy javító vizsga letételét, ennek ellenére a vizsgatárgyak megszűnése miatt ezekből a vizsgatárgyakból már nincs lehetőség a pótló vagy javító vizsga letételére.

A középszintű szóbeli érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelvet tanulók számára készített tételsorba az intézmény pedagógiai programja alapján a nemzetiségi nyelvoktatás részét képező nemzetiségi ismereteiket is be kell építeni.

 

16. Művészeti középiskolában tanulok, és úgy hallottam, hogy már nem minden művészeti tárgyból lehet majd érettségi vizsgát tenni. Igaz ez?

Valóban, a 2014. május-júniusi vizsgaidőszakban már nem lehet érettségi vizsgát tenni a következő vizsgatárgyakból:

·         ábrázoló és művészeti geometria,

·         magyar népzene alapjai,

·         hangtani és akusztikai ismeretek,

·         hangkultúra.

·        

Előfordulhat, hogy bár a vizsgázó számára ábrázoló és művészeti geometria, vagy magyar népzene alapjai, vagy hangtani és akusztikai ismeretek, vagy hangkultúra vizsgatárgy(ak)ból valamely korábbi vizsgaidőszakban engedélyezték a pótló vagy javító vizsga letételét, ennek ellenére a vizsgatárgyak megszűnése miatt ezekből a vizsgatárgyakból már nincs lehetőség a pótló vagy javító vizsga letételére.

A művészettörténet és népművészet vizsgatárgyakból választható közismereti vizsgatárgyként továbbra is lehet vizsgázni.

 

17. Valóban lehet pszichológia vizsgatárgyból érettségi vizsgát tenni?

Igen, a 2015. május-júniusi vizsgaidőszakban lesz erre először lehetőség.

 

18. Az egyedileg akkreditált vizsgatárgyak mikor fognak megszűnni?

Az akkreditált érettségi vizsgatárgyakból a 2014. október–novemberi vizsgaidőszakban lehet utoljára érettségi vizsgát tenni. Ezt követően erre már nem lesz lehetőség.

 

19. Milyen feltételekkel lehet vizsgát tenni magyar mint idegen nyelvből?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendlelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 6. § (6) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar, továbbá az, aki a középiskolai tanulmányi befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési rendszerben végzett, a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyarból, mint idegen nyelvből tehet kötelező érettségi vizsgát. Kettős állampolgárság esetén a vizsgázóra a magyar állampolgárokra érvényes szabályozás vonatkozik.

A magyar nyelv és irodalom a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, az érettségi vizsgaszabályzata értelmében kötelező vizsgatárgy. A vizsgaszabályzat a magyar, mint idegen nyelv vizsgatárgy választását az érettségin kizárólag abban az esetben engedélyezi, ha azt az arra jogosult személy a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett választja. Ennek megfelelően a vizsgára bocsátás feltétele a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgára való jogosultság, azaz magyar nyelv és irodalomból a teljes képzési időre előírt év végi osztályzatok megszerzése.

A magyar nyelv és irodalom tanulása azok számára is kötelező, akik nem magyar anyanyelvűek, nem magyar állampolgárok, de magyar közoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat. Számukra lehetőség van egyéni követelmények meghatározására, egyéni ütemterv szerinti haladás előírására, a hagyományos értékeléstől, osztályozástól való eltérésre. Álláspontunk szerint azonban nincs lehetőség arra, hogy valaki úgy szerezzen magyar iskolai bizonyítványt, hogy semmiféle módon nem tanul magyar nyelv és irodalmat.

A nem magyar állampolgárságú és nem magyar anyanyelvű vizsgázónak – a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyat kivéve – minden szempontból ugyanazt az érettségi vizsgát kell letennie, mint a magyar állampolgárságú vizsgázóknak. Tehát magyar mint idegen nyelvből, matematikából, történelemből, idegen nyelvből (ez lehet a vizsgázó anyanyelve is, ha ezt a nyelvet tanulta a középiskolai tanulmányai során, és teljesítette a vizsgára bocsátás követelményeit), és egy választott vizsgatárgyból kell legalább elégséges osztályzatot szereznie az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez. Tehát a magyar mint idegen nyelv vizsgája sem az idegen nyelv, sem az ötödik, választott tárgy vizsgáját nem helyettesíti.

Tekintettel arra, hogy a vizsgaszabályzat szerint a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy az érettségin kizárólag abban az esetben engedélyezett, ha azt a jelentkező a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett választja, nincs arra lehetőség, hogy a vizsgázó ebből a vizsgatárgyból előrehozott vizsga letételére jelentkezzen.

A magyar mint idegen nyelv vizsgatárból csak magyar mint idegen nyelv szakos tanár vizsgáztathat .

Forrás: www.oktatas.hu

Lipovszky Matek - Fizika