|
|
Természetesen az igazgató, illetve megbízott helyettese ellenőrizheti akár saját szakja írásbeli vizsgáit is.
Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázót gyakorlatilag semmilyen hátrány nem éri, ha nem jelenik meg az érettségi vizsgán. A leírt esetben a vizsgabizottság megállapítja a mulasztás tényét, azt, hogy az felróható, vagy fel nem róható okból történt, s ennek megfelelően határozatot hoz a további vizsgalehetőségekről. A következő vizsgaidőszakban a vizsgázó természetesen újra jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. A befizetett vizsgadíjat a jelentkező mindenképpen elveszti.
A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló esetén választott vizsgatárgy az lehet, amelynek az iskola által a helyi tantervben a teljes tanulmányi időre meghatározott követelményeit a tanuló teljesítette, s azt az iskolai bizonyítványba beírt osztályzatai dokumentálják. (A kétszintű érettségi bevezetése óta az érettségi vizsgára történő jelentkezés feltételeként nincs központilag meghatározva a kötelező óraszám, az óraszámot a középiskola helyi tantervében kell meghatározni.) Ha tehát a kémia tanulását az iskola követelményei szerint befejezte, érettségizhet belőle. Érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázó bármely érettségi vizsgatárgyból vizsgázhat, ebben az esetben már nincs tanulmányi követelménye az érettségi vizsgának.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 20. § (4) bekezdés szerint a tájékoztatást vizsgatermenként kell megtartani.
Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. OM rendelet értelmében az iskolának legkésőbb 60 nappal az érettségi vizsgák kezdete előtt kell nyilvánosságra hozniuk a vizsgaleírásnak megfelelő, a vizsgát érintő tartalmi és eljárásbeli tudnivalókat.
Mindkét esetben tehet a tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakban érettségi vizsgát, vizsgái előrehozott vizsgáknak minősülnek, érettségi bizonyítványt azonban nem kaphat, erre abban a vizsgaidőszakban kerülhet sor, amikorra valamennyi tanult tantárgy tanulmányi követelményét teljesíti, azaz a 12. évfolyam befejezéséről a bizonyítványt bemutatja. A vizsgázónak az előrehozott vizsga letételét az igazgatótól kérelmeznie kell.
A matematika érettségi vizsga középszinten csak írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga eredményének meghatározása során a két feladatlapot együttesen kell értékelni. Ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye nem érte el – a 2012. szeptember 1-től hatályos érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján – a 12 százalékot, a vizsgázó elégtelen osztályzatot kap. Ha az írásbelin elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot, a vizsgázó szóbeli vizsgát tehet. Ebben az esetben a matematika szóbeli vizsgát az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben meghatározott módon lehet letenni. Fontos, hogy abban az esetben, ha a középszintű matematika vizsgatárgy szóbeli vizsgáján a vizsgázó feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, a vizsgázóval póttételt kell húzatni.
A középszintű érettségi vizsgán vizsgáztatási feladatot tanárok képesítési követelményeit évek óta világos jogszabályok szabályozzák. A legfontosabbak a következők:
· Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése szerint vizsgáztató tanár az lehet, aki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. mellékletében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja.
· A nemzeti köznevelésről szóló törvény 3. melléklete iskolafokonként, iskolatípusonként, és a tantárgyak sajátosságai figyelembe vételével határozza meg a kötelező képesítési követelményeket. Más szabályok vonatkoznak tehát például az általános iskolák, a középiskolák közismereti tantárgyai, a készségtárgyak, az idegen nyelv, vagy a szakközépiskolák szakmai előkészítő tantárgyai, esetleg a tantárgyi modulok oktatására.
A képesítési problémák (az egyetemi végzettség hiánya) nem csak az érettségin jelentenek gondot, hanem a tanítás során is megállapítható ilyen esetben a jogszerűtlen foglalkoztatás.
Az egyes vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgára nyilvánosságra hozható információkat az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet határozza meg. A nyilvánosságra hozható információk vizsgatárgyanként különbözőek. A rendelet megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi Jogszabályok, közlemények). A vizsgaleírás az írásbeli és szóbeli, illetve gyakorlati vizsgák tartalmi szerkezetét, a feladatsorok, a tételek jellemzőit, az értékeléssel kapcsolatos tudnivalókat is ismerteti mindkét szinten. Az egyes vizsgatárgyak emelt szintű érettségi vizsgái esetében a nyilvánosságra hozható információk az OH honlapján legkésőbb 60 nappal az írásbeli vizsgák megkezdése előtt találhatók meg.
Amiből a vizsgázó jelentkezett vizsgára, abból vizsgáznia is kell.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (6) bekezdése alapján a vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérnie. A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a kötelező vizsgatárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot.
Tehát, ha a vizsgázó több választott vizsgatárgyból is jelentkezik érettségi vizsgára, és az egyikből legalább elégséges osztályzatot szerez, megkapja az érettségi bizonyítványt, annak ellenére, hogy a többi választott vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Ezekből a vizsgatárgyakból nem kell javító érettségi vizsgát tennie, és ezek az eredmények nem kerülnek be az érettségi bizonyítványba. Viszont legalább elégséges osztályzat esetén az érettségi vizsgán megszerzett minden osztályzat bekerül az érettségi bizonyítványba.
A testnevelés vizsgatárgy esetében nem kell a vizsgázónak biztonságból egy másik vizsgatárgyat is választania az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor, ugyanis az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (5) bekezdése alapján, ha a vizsgázó a vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére – neki fel nem róható okból – képtelenné válik, a vizsgát szervező intézmény igazgatójának az engedélyével, az Oktatási Hivatal és a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben azonban a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgával pótolja, az adott vizsgaeredményéből a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontszám nem képezhető.
Igen. Az elégtelen érettségi vizsgák eredménye nem kerül be az érettségi vizsgabizonyítványba. Ha a tanuló teljesítette az érettségi követelményeket, azaz a 4 kötelező és egy szabadon választott vizsgatárgyból az előírásoknak megfelelő, eredményes érettségi vizsgát tett, akkor érettségi bizonyítványt kap.
A kétszintű érettségi vizsga során az érettségi vizsga írásbeli vizsgarészén minden vizsgázónak (függetlenül attól, milyen képzésben vesz részt), ugyanazt a vizsgadolgozatot ugyanabban az időpontban kell megírnia.
Igen, jelentkezhet magyar nyelv és irodalomból ismétlő érettségi vizsgára, ám a vizsgáért – a tanulói jogviszony meglététől függetlenül – vizsgadíjat kell fizetnie, mert a vizsgadíj kötelezettségre vonatkozó szabályok a 2012. október-novemberi vizsgaidőszaktól megváltoztak.
Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsgáért, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.
A középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie.
Az emelt szintű érettségi vizsgáért minden vizsgadíjra kötelezett jelentkezőnek az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie.
A tanuló érettségi bizonyítványba annyi tárgy minősítése kerül, amennyiből érettségi vizsgára jelentkezett, és sikeres (legalább elégséges) vizsgát tett.
A vizsgaszabályzatban az “osztályt tanító tanár” fogalom nem létezik. Az igazgató feladata, hogy kijelölje, és időben megbízza azt a “szaktanár”-t, aki az írásbeli dolgozatokat javítani fogja. A dolgozatokat neki kell átadni. Az, hogy a “szaktanár” tanította-e az adott vizsgázót vagy nem, lényegtelen.
Igen. A továbbtanulás választott iránya miatt neki 6 tárgyból kell érettségiznie.
A kétszintű érettségi vizsga során az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítményére a vizsgázó nem érdemjegyet kap, hanem külön-külön pontokat, és ezeknek a pontoknak az összege alapján határozzák meg az érettségi vizsga minősítését. Ha viszont a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll (pl. írásbeli és szóbeli), a vizsgázónak minden vizsgarészből – a 2012. szeptember 1-től hatályos érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján – legalább 12 százalékot kell teljesítenie, hogy az érettségi vizsgán szerzett osztályzata legalább elégséges legyen. (Ha csak egy vizsgarész során nem éri el a vizsgázó a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kap az érettségi vizsgán nyújtott teljesítményére.) Tehát a vizsgázó nem kap osztályzatot sem az írásbeli, sem a szóbeli vizsgán, viszont a legalább elégséges érdemjegy megszerzéséhez vizsgarészenként a 12 százalékot el kell érnie. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgarészen nem érte el a 12 százalékot, az adott vizsgatárgyból elégtelen osztályzatot kap, és a következő vizsgaidőszakban a teljes vizsga megismétlésével tehet javító vizsgát.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a középszintű érettségi vizsga során a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyakhoz a miniszter által kiadott vizsgakövetelmények, illetve a helyi tantervben található témakörök alapján a kérdező tanár összeállítja a vizsgakérdéseket tartalmazó tételsort. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése szerint a középiskola igazgatója megküldi a tételsorokat a vizsgabizottság elnökének, aki aláírásával jóváhagyja, megőrzi és a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdező tanárnak.
Az érettségi vizsga során vizsgatárgyanként használható segédeszközök megnevezése az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben található. A rendelet megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Jogszabályok, közlemények).
A középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga két vizsgarészből áll (írásbeli és szóbeli), és a két vizsgarész mindegyikéből külön kell a vizsgázónak – a 2012. szeptember 1-től hatályos érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján – legalább 12-12 százalékot elérnie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kapjon.
Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga viszont öt vizsgarészből áll (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség, beszédkészség), és ebben az esetben mind az öt vizsgarészből külön-külön el kell érni a 12 százalékot a legalább elégséges osztályzat megszerzéséhez.
Ha a vizsgázó elégtelen osztályzatot kapott egy vizsgatárgy érettségi vizsgáján, a következő vizsgaidőszakban javító érettségi vizsgát tehet. Javító érettségi vizsga esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarészt) meg kell ismételni.
A fentiek egyaránt vonatkoznak valamennyi idegen nyelvre.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése alapján az írásbeli érettségi vizsgán az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak.
Ha a vizsgázó a saját segédeszközeit használja, a vizsgát szervező intézménynek kell ellenőriznie, hogy a segédeszközök megfelelnek-e a vizsgaszabályzatban meghatározott feltételeknek. Pontos meghatározás arra nincs, hogy az egyes részeknél bekeretezett, bekarikázott függvénytáblázat használható, ezt az érettségi vizsga megkezdése előtt a felügyelő tanár ellenőrzi. A viták elkerülése miatt azt javaslom, hogy olyan függvénytáblázatot vigyen magával az érettségi vizsgára, amelyik semmiféle utólagos bejegyzést, jelzést nem tartalmaz.
Általános szabály, hogy az érettségi vizsgára leadott jelentkezést a jelentkezési határidőt követően nem lehet módosítani.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése szerint vizsgáztató tanár az lehet, aki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. mellékletében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 3. melléklete iskolafokonként, iskolatípusonként, és a tantárgyak sajátosságai figyelembe vételével határozza meg a kötelező képesítési követelményeket. Más szabályok vonatkoznak tehát például az általános iskolák, a középiskolák közismereti tantárgyai, a készségtárgyak, az idegen nyelv, vagy a szakközépiskolák szakmai előkészítő tantárgyai, esetleg a tantárgyi modulok oktatására.
Idegen nyelvek esetében viszont a nemzeti köznevelésről szóló törvény 98. § (5) bekezdése alapján idegen nyelv oktatására – minden iskolatípusban – alkalmazható az is, aki főiskolai szintű nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
Tehát idegen nyelvek esetében nyelvtanári végzettséggel rendelkező pedagógus taníthat a kilencedik évfolyamtól kezdődően, és szaktanár és kérdező tanár is lehet az érettségi vizsgán.
A tanulói jogviszony alatt ismétlő vizsgára nincs mód, tehát akár közép-, akár emelt szinten tesz előrehozott vizsgát a tanuló, a sikeres vizsgát azonos szinten nem ismételheti meg a vizsgát érettségi bizonyítványa megszerzése előtt.
Sikeres (legalább elégséges) előrehozott középszintű vizsga esetén viszont jelentkezhet szintemelő vizsgára. Ebben az esetben valóban a tanuló dönt, hogy két eredménye közül melyik kerüljön a bizonyítványba. Másik eredményéről tanúsítványt kap.
2014. január 1-jétől a tanulói jogviszony alatt sikertelen előrehozott vagy szintemelő érettségi vizsga esetében a javító vagy pótló érettségi vizsgára a tanuló csak a rendes érettségi vizsgaidőszakában jelentkezhet.
Ha a vizsgázó elégtelen osztályzatot kapott egy vizsgatárgy érettségi vizsgáján, a következő vizsgaidőszakban javító érettségi vizsgát tehet. Javító érettségi vizsga esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarészt) meg kell ismételni.
Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdése alapján – 12 százalékát, az érettségi elnöknek egy alkalommal póttételt kell húzatnia a vizsgázóval. Ha póttétel húzására kerül sor, a szóbeli vizsga minősítését a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontszámra fel kell kerekíteni, és a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámolni. Ez a matematika szóbeli vizsga esetében is fennáll (középszinten is).
Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga megismétlése. Az ismétlő érettségi vizsgán elért eredmény alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg. Az ismétlő érettségi vizsga eredményéről a vizsgázó tanúsítványt kap. Az ily módon rendelkezésére álló két vizsgaeredményt tetszése szerint használhatja fel.
A vizsgadíj kötelezettségre vonatkozó szabályok a 2012. október-novemberi vizsgaidőszaktól megváltoztak.
Az érettségi bizonyítvány megszerzéséig a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga első javító- és pótló vizsga ingyenes.
Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsgáért, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.
A vizsgadíjak összege az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Aktuális vizsgaidőszak) található.
Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten, egy vizsgát lehet letenni. Ha a tanuló elégtelen osztályzatot szerez az előrehozott érettségi vizsgán, a tanulói jogviszonya alatt csak a rendes vizsgaidőszak során (akár közép-, akár emelt szinten is) tehet javító vizsgát. Az érettségi bizonyítványba a javító érettségi vizsga eredménye fog bekerülni.
Legalább elégséges osztályzat esetén az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt azonos szinten – a jobb teljesítmény reményében – nincs mód a vizsga megismétlésére. Az érettségi bizonyítvány átadásáig egy alkalommal tehető szintemelő vizsga.
2014. január 1-től a tanulói jogviszony alatt sikertelen előrehozott vagy szintemelő érettségi vizsga esetében a javító vagy pótló érettségi vizsgára a tanuló csak a rendes érettségi vizsgaidőszakában jelentkezhet.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján tanulói igény esetén a középiskola köteles megszervezni az érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel. Tehát abban az esetben, ha gyermeke középiskolájában oktatják a testnevelés tantárgyat, a középiskola köteles megszervezni (akár 1 vizsgázó számára is) testnevelés vizsgatárgyból a középszintű érettségi vizsgát.
Szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Tehát vizsgázóra ugyanazok a követelmények vonatkoznak a szintemelő érettségi vizsgán, mintha elsőre emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezett volna.
Ha már rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, akkor igen, ismétlő vizsgaként.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése alapján egy vizsgaidőszakban egy adott vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Javító érettségi vizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni.
2014. január 1-jétől a tanulói jogviszony alatt sikertelen előrehozott vagy szintemelő érettségi vizsga esetében a javító vagy pótló érettségi vizsgára a tanuló csak a rendes érettségi vizsgaidőszakában jelentkezhet.
Az egyes vizsgaidőszakok vizsgaidőpontjait minden esetben a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. Az aktuális rendelet letölthető az Oktatási Hivatal honlapjáról (www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Aktuális vizsgaidőszak).
Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt (négy kötelező és egy kötelezően választott) vizsgatárgyból kell kötelezően vizsgáznia. Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv.
A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatárgyak), több szabadon választott tárgy esetén az összes sikeres (legalább elégséges) vizsga eredménye bekerül az érettségi bizonyítványába. A szabadon választott vizsgatárgyak száma nincs meghatározva, ám a vizsgaidőpontok a választás lehetőségét korlátozzák.
A felnőttoktatásban – a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók kivételével – első alkalommal a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet azonban érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.
Ha Ön jelenleg tanulói jogviszonyban áll egy középiskolával, és nem rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, érettségi vizsgát egy adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony keretében csak akkor tehet, ha az adott vizsgatárgyból a középiskola tantervében meghatározott követelményeit teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.
Ha olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyik nem szerepel a “saját” középiskolájának a helyi tantervében (ezért nem is tudja tanulni a “saját” középiskolájában), keresnie kell egy másik középiskolát, ahol ezt a vizsgatárgyat tanítják, és velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt. Mivel a tanulói jogviszony alatt tett érettségi vizsgának az a feltétele, hogy a tanulónak az adott vizsgatárgyból meg kell szereznie a helyi tantervben előírt összes évfolyam anyagából az év végi osztályzatot, ezt a vendégtanulói jogviszony keretében ebben a középiskolában kell teljesítenie.
A vendégtanulói jogviszony esetében a vizsgázónak a saját középiskolájában kell érettségi vizsgára jelentkeznie, még abból a vizsgatárgyból is, amelyiket vendégtanulóként egy másik középiskolában tanul. Jelentkezését azonban egyeztetnie kell a másik középiskolával is, mert csak ott, vendégtanulóként vizsgázhat.
Ez a vizsgaszervezés alapelveiből következik, ugyanis a középszintű vizsgák kezdetekor a vizsgabizottság rendelkezésére kell, hogy álljon az összes emelt szintű vizsga eredménye. Az emelt szintű szóbeli vizsgák befejezése és a középszintű szóbeli vizsgák kezdete közötti néhány nap arra szolgál, hogy a vizsgaeredmények megfelelő rendszerezése után azokat a területileg illetékes kormányhivatal oktatási főosztálya el tudja juttatni az iskolai vizsgabizottságokhoz.
Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A részletes vizsgakövetelmény és vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről az iskolának kell gondoskodnia.
Az emelt és a középszintű szóbeli vizsga is nyilvános. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve kizárhatja.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 56. § (1) bekezdése alapján a tanulót a “saját” középiskolájának igazgatója mentesítheti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól.
A dyslexiás tanulók általában az írásbeli vizsgák során élnek ezzel a lehetőséggel. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 20. § (7) bekezdése határozza meg, hogy az írásbeli érettségi vizsgán a vizsgát szervező intézmény igazgatója milyen “mentességeket” engedélyezhet. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó:
· az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tehessen (ez azt jelenti, hogy a vizsgázó az írásbeli vizsgát a szóbeli vizsgával “váltja ki”, vagyis az érettségi vizsga során két szóbeli vizsgát tesz),
·
· egy adott vizsgatárgyból mentesüljön egy vagy több rész értékelése alól (például idegen nyelv esetében az olvasott szöveg értése, a nyelvhelyesség és az íráskészség vizsgarészek értékelése alól mentesíti),
·
· az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközöket (számítógép, írógép) használja,
·
· az írásbeli vizsgára meghatározott időnél legfeljebb 60 perccel hosszabb ideig dolgozzon a feladatokon.
A mentességet minden esetben a megfelelő szakértői vélemény alapján (az emelt szintű érettségi esetében is) a vizsgát szervező intézmény igazgatója engedélyezheti. A kérelmet az érettségi vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell leadni.
Természetesen igen.
Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában letett érettségi vizsga, amelyre a magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből, továbbá informatikából kerülhet sor.
Érettségi vizsgát egy adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony keretében csak akkor lehet tenni, ha az adott vizsgatárgyból a középiskola tantervében meghatározott követelményeit teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének is az a feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell a saját középiskolájának helyi tantervében az adott vizsgatárgyra – a teljes tanulmányi időre vonatkozóan – megfogalmazott követelményeit, és meg kell szereznie az abban előírt osztályzatokat. E nélkül a tanuló nem bocsátható érettségi vizsgára. Az előírt osztályzatok megszerzésének módjáról az iskola belső szabályzata alapján a középiskola igazgatója dönt. Az osztályzatokat az érettségi vizsgák kezdetéig kell megszereznie a tanulónak. Az előrehozott érettségi vizsga után a tanuló nem kap érettségi bizonyítványt. Az előrehozott érettségi vizsga szintjét, érdemjegyét és százalékos eredményét az iskola rávezeti a tanuló törzslapjára, a tanuló a vizsgáról törzslapkivonatot kap. Érettségi bizonyítványt a rendes érettségi vizsga után kap a tanuló, az előrehozott érettségi vizsga eredménye ekkor kerül be a bizonyítványba.
Ha Ön az adott vizsgatárgyból teljesítette a vizsgára bocsátás követelményeit, de nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsga szóbeli vizsgarészén, a vizsgabizottság ebből a vizsgatárgyból (attól függően, hogy felróható, vagy fel nem róható okból nem jelent meg a szóbeli érettségi vizsgán) javító vagy pótló érettségi vizsgára utasítja. Erről a vizsgabizottság hoz határozatot.
Ha egy nem kötelező vizsgatárgy (pl. informatika) előrehozott érettségi vizsgáján nem jelenik meg (vagy elégtelen eredménnyel teljesíti), ebből a vizsgatárgyból a rendes érettségi vizsga során javító vagy pótló érettségi vizsgát tehet. Fontos, hogy tehet, vagyis ez nem kötelező, a vizsgázó a rendes érettségi vizsga során egy másik vizsgatárgyból is tehet kötelezően választott (ötödik) vizsgatárgyként érettségi vizsgát.
A vizsgázó érettségi bizonyítványába a javító vagy pótló érettségi vizsgán – amelyet a rendes érettségi vizsga során tehet le – elért eredménye fog bekerülni.
Ha Ön az adott vizsgatárgyból teljesítette a vizsgára bocsátás követelményeit, de elégtelen eredményt ér el az előrehozott érettségi vizsgán, a vizsgabizottság ebből a vizsgatárgyból javító érettségi vizsgára utasítja. Erről a vizsgabizottság hoz határozatot.
Ha egy nem kötelező vizsgatárgy (pl. informatika) előrehozott érettségi vizsgáján ér el elégtelen eredményt, ebből a vizsgatárgyból a rendes érettségi vizsga során javító érettségi vizsgát tehet. Fontos, hogy tehet, vagyis ez nem kötelező, a vizsgázó a rendes érettségi vizsga során egy másik vizsgatárgyból is tehet kötelezően választott (ötödik) vizsgatárgyként érettségi vizsgát.
Ha egy kötelező vizsgatárgy előrehozott érettségi vizsgáján ér el elégtelen eredményt, ebből a vizsgatárgyból a rendes érettségi vizsga során javító érettségi vizsgát kell tennie.
A vizsgázó érettségi bizonyítványába a javító vagy pótló érettségi vizsgán – amelyet a rendes érettségi vizsga során tehet le – elért eredménye fog bekerülni. A javító érettségi vizsga során minden vizsgarészt meg kell ismételni.
Így igaz, a 2014. év május-júniusi vizsgaidőszakától kezdődően előrehozott érettségi vizsgát már csak a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában és csak a jogszabályban meghatározott vizsgatárgyakból (magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből és informatikából) lehet majd tenni.
Igen, 2014. január 1-jétől az október-novemberi vizsgaidőszakban már nem lehet előrehozott érettségi vizsgát tenni.
Az érettségi vizsgákat 2014. január 1-jétől érintő változások a következők:
· Előrehozott érettségi vizsgát a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában lehet tenni, és csak magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből és informatikából. (Tehát az október-novemberi vizsgaidőszakban 2014-től nem lesz lehetőség előrehozott érettségi vizsgára jelentkezni.)
· A sikertelen előrehozott érettségi vizsga vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett sikertelen szintemelő érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet majd jelentkezni.
· Szintemelő érettségi vizsgát a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt (vagyis a középiskola utolsó évfolyamának elvégzése előtt) csak informatikából és csak magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvből lehet tenni. Erre az október-novemberi és a május- júniusi vizsgaidőszakban is lehetőség lesz.
· Szintemelő érettségi vizsgát a május-júniusi vizsgaidőszakban bármelyik vizsgatárgyból lehet tenni, de csak abban az esetben, ha a vizsgázó a középiskolai tanulmányait a vizsgaidőszak kezdete előtt sikeresen befejezte (vagyis az év végén nem bukott meg egyetlen tantárgyból sem).
·
A sikertelen előrehozott érettségi vizsga után az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában jelentkezhet.
Változatlan az a szabály, amely értelmében a tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgáját előrehozott érettségi vizsgára kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgy esetében, ha rendes érettségi vizsgára jelentkezett, azonban a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait.
Előrehozott érettségi vizsgára jelentkezhetnek – az előrehozott érettségi vizsga fogalmának változásától függetlenül is – bármely érettségi vizsgatárgyból azok a vizsgázók, akik a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatják tanulmányaikat. Ezt azonban 2014. január 1-jétől kizárólag a május–júniusi vizsgaidőszakban tehetik meg.
Azok a tanulók, akik a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt középszinten – magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből, valamint informatikából – előrehozott érettségi vizsgát tettek, ezekből a vizsgatárgyakból tehetnek szintemelő érettségi vizsgát. Ezt változatlanul mind a május-júniusi, mind az október-novemberi vizsgaidőszakban megtehetik.
A középiskola végzős tanulói, a rendes érettségi vizsgájuk vizsgaidőszakában, ha a középiskolai tanulmányaikat a vizsgaidőszak kezdete előtt sikeresen befejezték (vagyis az év végén nem buktak meg egyetlen tantárgyból sem), bármilyen olyan vizsgatárgyból tehetnek szintemelő érettségi vizsgát, amelyből középszintű előrehozott vizsgaeredménnyel már rendelkeznek.
Forrás: www.oktatas.hu
